Sajtóközlemények

2023. március 20.

SAJTÓKÖZLEMÉNY:Az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott a KiberPajzs programhoz

Budapest, 2023. március 20. – KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK, melyhez ma az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott. A digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy a fogyasztók az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék.  A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.

 

A KiberPajzs edukációs és kommunikációs programban az alapító szervezetek az együttműködés kereteit, valamint a közös kommunikáció célját és alapjait határozták meg. A megállapodást a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség (MBSz), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSz-NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tavaly novemberben írták alá. A programhoz a mai nappal csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium (IM) is, aki áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést.

A bejelentésről szóló sajtótájékoztatót Patai Mihály köszöntője nyitotta. Az MNB alelnöke emlékeztetett az összefogás legfontosabb céljára a fogyasztók pénzügyi tudatosságának erősítésére. Hozzátette, a digitalizációs folyamatok rohamos felgyorsulásával párhuzamosan a bűnözők is egyre inkább a kibertér felé terelik a pénzügyi vetületű bűncselekményeket, ami jelentős kockázatokat hordoz. Ugyanakkor leszögezte, hogy az elektronikus pénzforgalom Magyarországon továbbra is kiemelkedően biztonságos, hazánk nemzetközi összehasonlításban is nagyon előkelő helyen szerepel.  Emellett felhívta a figyelmet a KiberPajzs program legfőbb üzeneteire is, miszerint: ne adjuk meg a legérzékenyebb banki azonosítóinkat és jelszavainkat senkinek; mindig körültekintően olvassuk el, illetve ellenőrizzük az sms-ek és e-mail-ek tartalmát mielőtt az abban szereplő hivatkozásokra vagy csatolmányokra kattintunk; ne dőljünk be a kecsegtető ajánlatoknak.

Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Répássy Róbert vett részt az eseményen. A miniszterhelyettes beszédében kiemelte, hogy az online térben fenyegető veszélyek elhárítására megoldásokat kell találni, ebben pedig nagy felelősség hárul az Igazságügyi Minisztériumra, mert szakterületeik két szálon is kapcsolódnak a kiberbiztonsághoz. A fogyasztóvédelmi politika fókuszában az állandó tudatos jelenlét és a jogsértések észlelése esetén a határozott fellépés áll. A Minisztérium fenntartásában működő Áldozatsegítő Központokhoz pedig akkor fordulnak az állampolgárok, ha a baj már bekövetkezett. Emellett a kollégák mindkét területen folyamatos edukációs tevékenységet folytatnak annak érdekében, hogy minél kevesebben essenek online csalás, illetve kiberbűnözés áldozatává. Teljesen világos, hogy csak összefogással, a résztvevők eszközeinek együttes alkalmazásával léphetünk fel hatékonyan az online veszélyekkel szemben, ezért a KiberPajzs program nagyszerű platform a tapasztalatok megosztására és a kommunikáció összehangolására.

A Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente, beszámolt arról, hogy bár a visszaélési adatok kedvezőek, ám még így is minden nap egy magyar család válik a pénzügyi csalók áldozatává. Gyakori, hogy a megtévesztett emberek évtizedek munkájának megtakarításait másodpercek alatt utalják át a csalóknak a digitális térbe, ahol az nyomon-követhetetlenül eltűnik. A banki csalásmegelőzési rendszerek és a szakemberek munkája csak akkor tud védelmet nyújtani, ha az ügyfél is körültekintő és kellően óvatos. A KiberPajzs együttműködésben a megtévesztéses csalások megállítására fogott össze a bankszektor, a kormány és a nyomozóhatóságok szereplői. A cél az, hogy felvértezzük a magyar állampolgárokat arra, hogy a pénzügyi kérdésekben szokatlan helyzetben és váratlan időpontban is hideg fejjel tudjanak reagálni. A saját adatunkat és pénzügyi információinkat meg kell tudnunk védeni, az elővigyázatosság a legerősebb pajzsunk – hangsúlyozta Kovács Levente.

Az esemény záró akkordjaként az Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért, pénzforgalomért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója ismertette a legfrissebb pénzforgalmi adatszolgáltatások alapján megfigyelhető trendeket. Bartha Lajos prezentációjában rámutatott, hogy a digitalizációs folyamatok felgyorsulása amellett, hogy számos pozitív hatást hoz az elektronikus pénzforgalom fejlődése és térhódítása tekintetében is, sajnos egy negatív vetülettel is rendelkezik. Ez pedig elsősorban annak az eredménye, hogy a fogyasztók nem feltétlenül vannak teljeskörűen felkészülve, illetve felkészítve a digitalizáció hozta korszakváltásra kiberbiztonsági szempontból. A KiberPajzs kampány keretén belül olyan hétköznapi példákon keresztül hívjuk fel a kapcsolódó kockázatokra a figyelmet, amelyekkel az átlagemberek is könnyen azonosulni tudnak. A jelenleg beazonosítható legfőbb visszaélési mintázatok közül külön kiemelte a bankok nevében elkövetett telefonos csalásokat, az adathalász üzeneteket, valamint a fiktív kecsegtető ajánlatokat.

A KiberPajzs projekt további céljai között szerepel a kiberbiztonsági hatósági és piaci folyamatok elemzése, továbbfejlesztése, valamint a hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás, illetve a kapcsolódó jó gyakorlatok gyűjtése a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósítása érdekében.

Budapest, 2023. március 20. 

Tovább a teljes közleményre >>
2023. március 07.

Ne dőljön be! - Összefogás az online csalások visszaszorítása érdekében.

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk az online térben elkövetett csalási módszerekkel, ezért az ilyen típusú bűncselekmények visszaszorítása érdekében KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködésről döntött a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság. A programról az alapítók még 2022. november 7-én beszámoltak.

A tapasztalat azt mutatja, hogy minden törekvés ellenére növekszik az interneten elkövetett csalások száma, és a módszerek is változnak. Annak érdekében, hogy a digitális térben se váljanak áldozattá az emberek, az ORFK, a Magyar Bankszövetség és a NBSZ Nemzeti Kibervédelmi Intézet 2023. március 7-én közös sajtótájékoztatón számolt be az újabb típusú online csalásokról és az áldozattá válás megelőzésének lehetőségeiről.

Oláh-Paulon László r. alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztály vezetője elmondta, az elmúlt egy évben közel háromszorosára növekedtek az online térben elkövetett bűncselekményeknek a számai.  Ki lehet jelenteni, hogy legjobb módja az áldozattáválás elkerülésének, ha megismerjük a legújabb és legelterjedtebb elkövetési módokat. Felismerjük azokat a jeleket, amik utalhatnak a rosszindulatú elkövetőkre. Ezeket megismerve nem dőlünk be ezeknek a trükköknek. A KiberPajzs programnak azért lett alapítótagja a rendőrség, mert a rendőrség egyik fő feladata a bűnmegelőzés. 

A közoktatási intézményekben folytatott rendőrség biztonságra nevelő programjainak egyik meghatározó alapelemévé vált az online biztonság oktatása. De nem csak iskolákban, hanem közösségi média felületeken illetve a rendőrség saját online felületén is rendszeres figyelemfelhívó közleményeket teszünk közzé. Ilyen volt elmúlt héten rendőri vezetők nevével visszaélve megküldött adathalász e-mailek, valamit online kereskedelmi oldalon regisztrált eladók tudatos megtévesztése témakörben kiadott közlemények. 

 

Sütő Ágnes a Magyar Bankszövetség főtitkár-helyettese kitért arra, hogy 2023. március 6-10. között zajlik a PÉNZ7 program az iskolákban, több mint 1000 iskola közel 140 ezer diákja részvételével. Az idei pénzügyi téma a „Korszerű pénzkezelés és digitális biztonság”, ami lehetővé teszi, hogy általános- és középiskolai tanórákon önkéntes szakértők bevonásával tanuljanak a diákok pénzügyi digitális alapismereteket. A Magyar Bankszövetség Digitális Szimat Kihívást hirdetett, amelyben életkortól függetlenül tehetjük próbára tesztkérdésekkel a digitális biztonsági felkészültségünket, és kipróbálhatjuk „Okosabbak vagyunk-e mint egy hacker?”.

programban egy ismert gamer és egy etikus hacker együtt segítik a felkészülést.

Simon Edina nb. százados, az NBSZ NKI szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az adathalász-támadás, bármilyen csatornán is érkezzen, valójában egyfajta pszichológiai hadviselés az online térben. A felhasználó megtévesztésével a kiberbűnözők megpróbálják rávenni az áldozatot arra, hogy személyes adatokat, érzékeny információkat adjon át számukra, vagy egy vírussal megfertőzzék a számítógépét. Amíg azonban a korábbi években a támadások kevésbé előkészítettek voltak, és jobban magukon hordozták a felismerhető jeleket, amellyel a szemfülesek át tudtak látni rajtuk, addig napjainkban a támadások komplexek és sokkal inkább célzottak, jobban kihasználják a napi aktualitások okozta realitás erejét (legyen szó akár egy bank technikai leállásáról, vagy egy online streaming szolgáltatás által bejelentett felhasználói feltétel változásáról). A naprakész tartalmú támadással pedig hihetőbb keretet adnak a csalásnak.

A veszély forrása, az ilyen jellegű támadások közös pontja, pedig a szöveges üzenetben található link. A link, amelyre kattintva vagy egy adatlap, regisztrációs felület található (ahol a megtévesztett áldozat önként megadja a bizalmas adatait), vagy egy kártékony tartalom lakozik.

A sajtótájékoztatón a szakemberek ismertették az új elkövetési módszert. „Smishing” (az angol „SMS” és „phishing”, vagyis SMS és adathalászat szavak kombinációja) olyan csalás, amelynél a támadó SMS segítségével próbál megszerezni személyes, pénzügyi vagy biztonsági információkat. Jellemzően egy beágyazott link van az egyébként szokványosnak tűnő üzenetben (pl. csomagod érkezett). A küldő megbízható forrásnak álcázza magát, úgy tesz, mintha egy bank, kártyakibocsátó, futárszolgálat, közműszolgáltató vagy valamilyen egyéb szolgáltató képviseletében jelentkezne. Az üzenet arra kéri a címzettet – általában sürgető módon –, hogy nyisson meg egy weboldalra vezető hivatkozást, telepítsen egy alkalmazást, vagy hívjon fel egy telefonszámot a fiókja ellenőrzése, frissítése vagy újraaktiválása érdekében. A hivatkozás hamis weboldalra mutat, a telefonszámon pedig egy csaló jelentkezik, aki az adott cég munkatársának adja ki magát. Célja olyan információk megszerzése, amelyek segítségével aztán ellophatják az áldozat pénzét.

Néhány jó tanács, hogy ne váljon online csalók áldozatává:

  1. Gondolja át a kapott üzenet tartalmát. Tisztázza magában, hogy a leírtak mennyire feleltethetőek meg a valóságnak. Lehet, hogy az adott szolgáltatásnak vagy banknak nem is az ügyfele? Egy olyan szolgáltatástól kap sms-t, ahol korábban nem adta meg a telefonszámát? Nem is rendelt semmit, mégis hogyan érkezhetne csomagja?
  2. Amennyiben nem tudja eldönteni egy üzenet valóságtartalmát, vegye fel a kapcsolatot a küldővel. Keresse fel például a szolgáltatója, a bankja vagy a hivatkozott csomagküldő szolgálat hivatalos honlapját, esetleg hívja fel őket a hivatalos telefonszámukon. Amennyiben egy közösségi oldalon privát üzenetet kap egy ismeretlentől? Hagyja figyelmen kívül. Azonban ha egy ismerőstől, kérdezzen vissza a linkre kattintás előtt, mit küldött Önnek az illető.
  3. Mindig legyen gyanakvó a mások által kezdeményezett olyan kapcsolatfelvétellel szemben, amikor nem tud minden kétséget kizáróan megbizonyosodni a másik fél kilétéről. Ne adja meg illetékteleneknek személyes, pénzügyi és biztonsági adatait! Ha egy gyanús üzenet egy linket vagy egy mellékletet tartalmaz, ne kattintson rá és ne is töltse le.
  4. Az esetek túlnyomó többségében az online térben működő bűnözők az emberi kíváncsiságot használják ki. Ne dőljön be egy ismeretlen feladótól kapott üzenetnek, ne akarjon csak most az egyszer kattintani, még akkor sem, ha az üzenet szerint egy videót talált Önről egy ismerőse. Egy nem várt és minden előzmény nélkül kapott linket vagy csatolmányt ne nyisson meg.
  5. Amennyiben adathalász-támadás célpontjává vált, jelezze ismerőseinek, ezzel segítve az ő online biztonságukat. Nem volt elég szemfüles egy adathalász-üzenet kapcsán, és rákattintott az abban található linkre? Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a számlavezető bankjával, és tegyen feljelentést a rendőrségen!
  6. Ne kattintson kéretlen szöveges üzenetekben érkezett hivatkozásokra, mellékletekre vagy képekre a küldő személyazonosságának ellenőrzése nélkül! Az ellenőrzéshez keressen rá a számra az interneten (ha csalásról van szó, valószínűleg nem Ön lesz az első), vagy hasonlítsa össze a számot az érintett szervezet hivatalos telefonszámával!
  7. Azonnal vegye fel a kapcsolatot a bankjával, ha azt gyanítja, hogy egy smishing üzenetre válaszolt és megadta banki adatait

2023.03.07.

Tovább a teljes közleményre >>
2023. március 06.

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek az oktatásban

Startol a 2023-as PÉNZ7 - pénzügyi és vállalkozói témahét

2023. március 6-10. között a kilencedik PÉNZ7 valósul meg az iskolákban, pénzügyi témakörben „Korszerű pénzkezelés és digitális biztonság”, vállalkozói témakörben „Gondolkozz és vállalkozz!” fókusszal.

A programra idén is nagy az érdeklődés: több mint 1070 iskola közel 141 ezer diákja vett rész rajta, mintegy 12 000 órán és 506 önkéntes közreműködésével.

A PÉNZ7 együttműködő szakmai partnerei - a Belügyminisztérium projektvezetésével a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány - küldetésüknek tekintik a jövő nemzedék pénzügyi-gazdasági nevelését, vállalkozói hajlandóságának formálását, a mindennapokban előforduló pénzügyi helyzetek tudatos kezelését. Az élményközpontú PÉNZ7 rendhagyó tanórák az egyes korosztályok sajátosságait figyelembe véve, játékosan adják át a felelős döntéshez szükséges ismereteket, fejlesztik a kreatív problémamegoldás képességét.

Ebben a tanévben a korszerű pénzkezelés és kiemelten a pénzügyi biztonság kerülnek középpontba, a „Gondolkozz és vállalkozz!” a diákok vállalkozói kompetenciáit fejleszti, képessé téve a fiatalokat elképzeléseik megvalósítására, hidat képezve az iskola, a diákok, a pénzügyi, az üzleti és vállalkozói világ között. Alapelv, hogy az iskolai eseményeken kereskedelmi márkák, logók nem jelenhetnek meg.

A tanév kiemelt témáinak különböző korosztályok számára kidolgozott tananyagait és felkészítést segítő anyagait (mintavideók, e-learning tananyagok, webináriumok) a regisztrált iskolák ingyenesen tölthetik le a témahét www.penz7.hu honlapjáról. A program ideje alatt a korábbi tanévek minden pénzügyi tananyaga elérhető a honlapon. A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek.

Hazánk 2015-ben alapítóként csatlakozott az European Money Week Európa-szerte mintegy 30 országban egy időben zajló kezdeményezéshez. A PÉNZ7 idén is kapcsolódik mind a European Money Week, mind a Global Money Week eseménysorozatokhoz, egyben a Kormány 2017-ben elfogadott nemzeti pénzügyi

tudatosságot előmozdító nemzeti stratégiájának, illetve a 2019-ben elfogadott magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája céljait is támogatja.

A PÉNZ7 aktuális információi a www.penz7.hu oldalon érhetők el.

 

A PÉNZ7 szervezői:

Belügyminisztérium
Gazdaságfejlesztési Minisztérium
Junior Achievement Magyarország Alapítvány
Magyar Bankszövetség
Pénziránytű Alapítvány
Pénzügyminisztérium

 

2023.03.07.

 

Tovább a teljes közleményre >>
2023. március 02.

Bankszövetség: az egész nemzetgazdaság számára hátrányos az újabb banki teher

A koronavírus árnyékában és a szomszédban zajló háború gazdasági következményei miatt a magyar gazdaság szinten tartásához teljes körű nemzeti összefogásra van szükség, melynek keretében a bankszektor elsődleges feladata a gazdasági növekedés finanszírozása.

A Magyar Nemzeti Bank keddi bejelentése alapján a jegybank 10 %-ra emeli a kötelező tartalékrátát április 1-től, melynek 25 %-ára nem fizet kamatot a bankoknak. A jegybanki kötelező tartalékráta emelése a kereslet visszafogását célozza, azonban ebben a piaci környezetben a tartalékrátára ki nem fizetett kamatok a bankszektornak és ezzel együtt a gazdaságnak is jelentős hátrányt jelentenek. A mostani 25,7%-os éves inflációs környezetben jelenleg az egynapos jegybanki betéti kamat 18 %. Ehhez képest már most is 13 %-os kamat vonatkozik a kötelező tartalékrátára. A jegybank a kötelező tartalékráta állományának kétszeresére emelésével, illetve egy rész kamatmentességével április 1-től az egynapos betéti kamathoz képest fele akkora, súlyozottan 9,75 %-os kamatot fizet a bankoknak a kötelező tartalékrátára. Ez az intézkedés a bankszektor extraprofitadóból, lakossági jelzáloghitel és kkv kamatstopból és az agrármoratóriumból adódó veszteségeit  éves szinten további több, mint 100 milliárd forinttal növeli, egyúttal csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit.

A fentiekre tekintettel a Magyar Bankszövetség a bejelentett jegybanki intézkedés kivezetését kéri a bankszektor gazdaságfinanszírozási képességének fenntartása érdekében. 

 

2023. március 2.                                                        Magyar Bankszövetség    

 

 

Tovább a teljes közleményre >>
2023. február 27.

A Magyar Bankszövetség javasolja a sikeresen elindult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram által biztosított keret növelését

A stabilan működő vállalatok a versenyképes nemzetgazdaság létfontosságú építőelemei

A hazai vállalatok legjellemzőbb működési területei a szolgáltatások, a kereskedelem és az ipar láncfolyamataiban való részvétel, melyek révén összesítve ők a versenyképes nemzetgazdaság létfontosságú építőelemei. A magyarországi vállalatok finanszírozását az EXIM és az MFB mellett mintegy 20 kereskedelmi bank biztosítja, évi 12 ezer milliárd forint összegben. A hazai bankok elkötelezettek a magyarországi vállalatok folyamatos és stabil hitelezése mellett.

A pandémia, majd az orosz-ukrán háború negatív gazdasági és pénzügyi hatása a teljes vállalati ügyfélkört sújtja. A magas inflációs környezet alapvetően mindenkit megterhel, azonban a gazdaság működése szempontjából talán legmérgezőbb hatása a vállalati hitelfelvétel ellehetetlenítése, hiszen az azonnal megjelenő kamatterhek meghaladják a beruházási és a kereskedelmi tevékenységek nyereségtartamát. Ezért a gazdasági és hitelezési aktivitás fenntartásához és növeléséhez is új típusú kormányzati támogatásokra van szükség, mely lehet kamattámogatás, hitelezési forrás-biztosítás és e kettő kombinációja a közvetítő pénzintézetek számára. A Kormányzat által az év elején bejelentett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram céljában, módszerében is átütő hatású, hosszútávon hozzájárulhat a hazai vállalatok versenyképes és fenntartható működéséhez. A 700 milliárd forintos összkerettel meghirdetett programok a vállalati hiteltípusok széles körében alkalmazhatóak kedvező kamatozású refinanszírozási lehetőséget biztosítva. A bankszektoron belüli verseny intenzitását és a vállalatok forrásigényét tükrözi, hogy a szektor rekordgyorsasággal, mintegy két hét alatt készült fel a programban való részvételre. A program megfelelő időzítését jelzi, hogy a résztvevő bankok már az indulást követő néhány nap elteltével a meghirdetett keretet meghaladó igényről számoltak be.

A fenti szempontok mellett a vállalati hiteligények mértéke és a források allokációs folyamata, valamint az elindított hitelfelvétel kiszámíthatósága és a gazdasági hatások optimalizálása érdekében a Magyar Bankszövetség arra kéri a Kormányt és a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, hogy növelje meg a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretét. A Bankszövetség emellett olyan allokációs módszertan kialakítását szorgalmazza, amely a jelenlegi és a megnövelt keret esetén egyaránt biztosítja a bankok és a vállalkozások számára a forráselosztás előretervezhetőségét, valamint a nemzetgazdaság számára időben hatékony kihasználását.

 

2023. február 27.                                                                                                                 
Magyar Bankszövetség

Tovább a teljes közleményre >>
2022. november 25.

Összefogás a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek fejlesztéséért

Hét szervezet írta alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek fejlesztését vállalják a 2022/2023-as tanévben megvalósuló PÉNZ7 témahét keretében.

 

Jövő tavasszal, 2023. március 6-10. között kilencedik alkalommal rendezik meg a pénzügyi és vállalkozói tudatosságot interaktív eszközökkel fejlesztő PÉNZ7-et. A program indulásától résztvevője a mintegy 30 országban egy időben zajló European Money Week, 2016 óta a Global Money Week kezdeményezésnek. Hazánkban az előző tanévben 1000 iskola több mint 170 ezer diákja vett részt a programban.

A 2023-as PÉNZ7 megvalósításáról szóló dokumentumokat a szakmai egyeztetéseket követően a Belügyminisztérium, mint projektgazda, a Gazdaságfejlesztési Miniszter Munkaszervezete, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány a PÉNZ7 együttműködő szakmai partnereiként írták alá.

A PÉNZ7 rendhagyó tanóráinak pénzügyi témája a „Korszerű pénzkezelés és digitális biztonság”, vállalkozói témája a „Gondolkozz és vállalkozz!”. A tanári felkészülést ebben a tanévben is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok segítik.

A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok kapcsolódó versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, de arra is lehetőség van, hogy az iskolák szakértő pénzügyi önkénteseket, illetve vállalkozások működtetésében jártas szakembereket, vállalkozókat fogadhatnak. A vállalkozói témához a szervezők november 25-étől várják azoknak a vállalkozóknak a regisztrációját a www.penz7.hu oldalon, akik vállalják, hogy a PÉNZ7 tanórai anyagát megismerve, 2023 tavaszán szívesen megosztják tudásukat, vállalkozói sikereiket a fiatalokkal.

A PÉNZ7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg, a program teljesen ingyenes.

A témahét ideje alatt a korábbi évek minden tananyaga elérhető a www.penz7.hu honlapján. Az aktuálisan kiemelt témák különböző korosztályok számára kidolgozott tananyagait és a felkészítést segítő anyagait (útmutatóit, videóit) a regisztrált iskolák ingyenesen letölthetik a témahét oldaláról.

A PÉNZ7 program egyben a Kormány által 2017-ben elfogadott nemzeti pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégia, illetve a 2019-ben elfogadott, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégia céljainak megvalósítását is támogatja. 

A program folyamatosan bővülő aktuális információi a www.penz7.hu oldalon érhetők el.

Az együttműködési megállapodást 2022. november 25-én a Pénzmúzeumban írták alá. A dokumentumot Dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár (BM), Dr. Túri Anikó pénzügyi és gazdasági jogi szabályozásért, valamint az állami vagyonért és postaügyért felelős államtitkár (GFM), Dobos Balázs vállalkozásfejlesztésért felelős helyettes államtitkár (KIM), Tóth Tibor államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár (PM), Prof. Dr. Kovács Levente főtitkár (Magyar Bankszövetség), Hergár Eszter kuratóriumi elnök (Pénziránytű Alapítvány), valamint Musákné Gergely Orsolya ügyvezető igazgató (Junior Achievement Magyarország Alapítvány) látta el kézjegyével.

2022.11.25.

Tovább a teljes közleményre >>
2022. november 24.

A véradás sosem megy ki a divatból!

Pop-up kiállítás nyílt az „ADJ VÉRT!” plakáttervező pályázat díjnyertes alkotásaiból

2022. november 24. – Véradásra biztatnak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika szakos hallgatói a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány „ADJ VÉRT!” plakáttervező pályázatának keretében készített plakátokkal. Az elkészült pályamunkából és régebbi plakátokból álló pop-up kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni.

A pályázat célja olyan időtálló, figyelemfelhívó művészeti alkotások létrehozása volt, melyek egyedi vizuális és tartalmi elemek segítségével szólítják meg társadalmunk különböző generációit és ösztönözik őket aktív szerepvállalásra. Az elkészült munkák célja közelebb hozni a véradás fontosságát a fiatalokhoz és idősebbekhez. A pályázatot a JÓTETT Bank keretében megrendezett Banki Véradók Hete megnyitóeseményén jelentette be a Magyar Bankszövetség, együttműködésben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel és a Médiaunió Alapítvánnyal.

,,A plakátpályázat alapötletét a Magyar Nemzeti Múzeum aktuális tárgykatalógusa adta. A korábbi, 1960-as években készült ,,ADJ VÉRT” plakáttervek felhívták a figyelmünket, hogy milyen fontos szerepet tölthet be a művészet a véradás fontos társadalmi üzenetének eljuttatásában, különösen az új generáció elérésében” – emlékezett vissza Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese.

Az ország véradásra alkalmas lakosságának kb. 4%-a rendszeres véradó

Miközben körbevesznek minket az adományozási lehetőségekről szóló üzenetek, amelyek közül nehéz választani, a legegyszerűbben úgy lehet valaki életmentő, ha vért ad. A vér nélkülözhetetlen a rászoruló betegek gyógyításában és az életmentésben egyaránt. Évente nagyjából 390 000 véradásra lenne szükség a hazai egészségügyi intézményeknek, ami napi 1600–1800 véradást jelent. Sajnos az ország véradásra alkalmas lakosságának kb. 4%-a rendszeres véradó, holott minden 18 és 65 év közötti, egészséges ember, akinek a testsúlya eléri az 50 kg-ot, szerepet vállalhat a stabil vérkészlet biztosításában. Minden egység levett vérből háromféle vérkészítményt állítható elő, amivel akár három élet is megmenthető.

A Médiaunió Alapítvány ,,Mentés másként – Merj segíteni!” című kampányának célja, hogy változást érjen el az emberek hozzáállásában, hogy tudjanak és merjenek elsősegélyt nyújtani, emellett minél többen váljanak rendszeres véradókká.

Kurátortársaimmal úgy gondoljuk, hogy egy olyan fontos témában, mint a rendszeres véradás, az aktív szerepvállalás az ilyen programokkal is növelhető – mondta Schmidt Mária, a Médiaunió Alapítvány Kuratóriumának elnöke. – Szeretnénk, ha a fiatalabb generáció számára is természetes lenne a segítségnyújtás és a véradás. Mi pedig – médiapartnereink segítségével – azon leszünk, hogy a megnyitó után minél többen lássák ezeket a plakátokat.”

Két kategóriában húsz pályamunka készült

A zártkörű pályázaton a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika szak tíz hallgatója vett részt, akik két kategóriában nyújthatták be egyedi plakátterveiket.

„A pályázók teljesen új és szokatlan aspektusból közelítették meg a feladatot, nagyon bátor és szokatlan asszociációk mentén dolgoztak, merőben másként mint 10-20 évvel ezelőtti kollégáik. Két üzenetet dolgoztak ki, a “merj vért adni” edukatív plakátok alapvetőan a Z generációnak, míg az „adj vért” mozgósító jellegű plakátok a harmincon túliaknak szólnak.” - mondta el az alkotás folyamatáról Herbszt László, illusztrátor-tervező grafikus, aki oktatóként hétről hétre mentorálta a pályázókat. 

„A MOME Tervezőgrafika szak számára kiemelten fontos, hogy a vizuális kommunikáció eszközeivel bekapcsolódjon a társadalmi célú üzenetek közvetítésébe. Napjainkban a nyomtatott és digitális felületek egyaránt lényeges szereppel bírnak az ilyen típusú üzenetek megjelenítésében. A pályázat során lehetőséget kaptak a MOME Tervezőgrafika szak hallgatói arra, hogy olyan társadalmilag fontos kérdésekre, mint a véradás, a kortárs tervezőgrafika lehetőségeit és vizuális erejét alkalmazva reflektáljanak” - fogalmazott Marcell Tamás DLA, a Tervezőgrafika BA szak vezetője.

A nyolc főből álló, a téma iránt elkötelezett zsűri két fődíjas és két különdíjas alkotást választott ki:

  • Győztes munka (Általános kategória – Adj vért!): Torma Sára
  • Győztes munka (Fiatalok kategória – Merj vért adni!): Oláh Zsuzsa
  • Különdíjas (Általános kategória – Adj vért!): Lamm Lenke
  • ​Különdíjas (Fiatalok kategória – Merj vért adni!): Sáránszky Bence

A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében 2022. november 24. és 29. között térítésmentesen látogatható a fiatal tervezők alkotásaiból és a klasszikus, régebbi plakátokból álló pop-up kiállítás. Ezt követően a plakátok edukációs és figyelemfelhívó céllal kerülnek felhasználásra, többek között az Országos Vérellátó Szolgálat szervezésében és a Médiaunió Alapítvány kampányának részeként.
A pályázat megvalósulását a Diákhitel Központ Zrt., a Magyar Bankholding Zrt. és a Magyar Bankszövetség támogatta.

2022. november 24.

A véradás nem más, mint egy önzetlen karitatív tevékenység, társadalmi felelősségvállalás, célul tűztem ki, hogy ezt egyszerűen megjelenítsem a plakátomon. Véleményem szerint a 30 év feletti korosztályban már van egy belső vágyakozás a jobb emberré válás felé, ezért is tartom fontosnak az önzetlen segítségnyújtás megjelenítését ennél a célcsoportnál. Ugyanígy fontos kulcsszavak az összetartozás, összefogás, így a közös felelősségvállalást is fontosnak tartottam megjeleníteni. Egyúttal szerettem volna minden közhelyet, túlhasznált elemet (vér, tű, kezek, vöröskereszt) elkerülni, hogy friss színben tűnhessen fel a téma, és ne félelmet vagy negatív érzelmeket ébresszen. Inspirációként a szervezetünkben lévő sejtek összehangolt működése szolgált, így jutottam el a megoldásomhoz, ahol sok kis alak egymást segítve, felemelve feltartja az egyszerű, de örök érvényű kérést: “Adj vért!”.

 

Győztes munka: Torma Sára- Adj Vért!       

Jelenleg a fiatal generációból sokkal kevesebben adnak vért, pedig ahhoz, hogy a vérkészlet fennmaradjon, az ő bevonásukra is folyamatosan szükség van. Ők a jövő véradói, amikor a jelenlegieknek már nem lesz rá lehetősége. sokan félnek a véradástól. Már a témában való kutatásom elején rábukkantam egy érdekes tényre: jelenleg a világon nagyjából megegyezik azon emberek száma, akik a rovaroktól félnek, a tűktől irtózó emberekével. A rovarok is csak addig ijesztőek, amíg kicsit közelebbről meg nem nézzük őket: valójában nagyon különleges, kifejezetten szép teremtmények. Hasonlóan van ez a véradással is: csak addig félelmetes, amíg közelebb nem megyünk – kipróbáljuk, megtapasztaljuk, hogy ez egy rendkívül szép tett, és a legkevésbé sem ijesztő. Ebből a párhuzamból kiindulva alkottam meg egy olyan bogár karakterét, amely a lehető legbarátságosabban, bátorítóan szólítja meg a fiatal generációt, hogy nem kell tartani a véradástól. Ez a karakter található meg a headline szövege között: olyan apróban, mint amennyire ijesztő a helyzet.

Győztes munka: Oláh Zsuzsa - Merj vért adni!

Miért van szükségünk véradókra? Mert emberéletek függenek a döntésüktől.

A plakátom ezt az egymástól való kölcsönös függést, összetartozást hivatott jelképezni a hagyományos magyar kártyára emlékeztető két egymástól függő alakkal. És miért pont a kártyalap? Azért, mert kortól függetlenül mindenki felismeri a jellegzetes átlós kompozíciót, senki nem veszíti szem elől a király ismerős szigorú, de bölcs tekintetét és mindenki felismeri kártyák vizuális világára emlékeztető illusztrációt. Nem csak ebben a világban jellegzetes a szív és a vörös szín használata: a véradásra felszólító kampányok között is rendre visszatér ez a két elem. A plakátom ezt a párhuzamot, közös szimbólumrendszert használja fel, valamint a kampány másodlagos szlogenje is ezért emlékezteti a nézőt a véradók döntésének fontosságára Légy te a király! felszólításával.

Különdíjas: Lamm Lenke - Adj vért!    Légy te a király!

Egy könnyen érthető és esetlegesen trendbe illeszkedő dolgot akartam létrehozni, ami nem feltétlen a vérre utal, hanem inkább a kulcsfontosságú cselekedetre. Mivel azt gondolom, hogy ebben a korosztályban egész fontos az, hogy a másik mit visel, ezen a vonalon indultam el. Ebből következett, hogy egy olyan plakátot készítettem, amely egy póló grafikáját mutatja hátulról, melyet a néző akkor szerezhet meg ha adott vért.

A vizuális világot és a jelet magyarázva a piros szín egyértelmű a két nyíl pedig az egymással való kapcsolatot, egy “transzfert” vagyis a vér “oda-vissza” áramlását, azaz egy körforgást jelképez. Az ovális háló, mintegy csomópont az emberek összeszervezésére, együttes cselekedetére utal. Mind emellett a sarokban lévő felkiáltójel pedig a dolog sürgősségére hívja fel a figyelmet.

 

Különdíjas: Sáránszky Bence - Merj vért adni!

                   

Tovább a teljes közleményre >>
2022. november 10.

A Magyar Bankszövetség üdvözölte a Türk Államok Bankszövetségi Tanácsának létrehozását

A Magyar Bankszövetség, egyedüli EU-s tagállamként vett részt a Türk Államok (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Üzbegisztán) Bankszövetségi Tanácsát (Council of Banks Associations of the Turkic States) megalapító isztambuli ünnepségen 2022. november 4-én.

A Tanács tevékenységének fő céljai közé tartozik a pénzügyi együttműködések és szolgáltatások bővítése, továbbá a banki infrastruktúrák közös fejlesztése.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a helyszínen üdvözölte a résztvevő delegációkat. Beszédében kiemelte, hogy a közös gyökerekre és történelmi tapasztalatokra alapozott széleskörű kapcsolatok elősegítik a gazdasági és a pénzügyi kapcsolatok további bővítését. A Tanács létrehozásának időzítése aktuális, hiszen a közös hagyományokra alapozott, intenzív politikai kapcsolatokat a bankszektor tudja a gazdasági együttműködések szintjére lefordítani. Jelezte, hogy a Magyar Bankszövetség az Európai Bankföderáció tagjaként közvetítő szerepet tud betölteni a türk országcsoport és az Európai Unió között.

2022.november.10.

Tovább a teljes közleményre >>
2022. november 07.

KiberPajzsot kovácsolnak a pénzügyi fogyasztók védelmére, a digitális bűnözők ellen

KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködésről döntött az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK. A digitális pénzügyi bűnözők ma elsősorban a fogyasztók érzelmi manipulálásával, illetve megtévesztésével támadnak.  Így a KiberPajzs szervezői a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fognak össze.

Közös kibervédelmi edukációs és kommunikációs kampányról szóló együttműködési megállapodást írt alá dr. Kandrács Csaba alelnök, dr. Fömötör Barna főigazgató (Magyar Nemzeti Bank), dr. Kovács Levente főtitkár (Magyar Bankszövetség), dr. Koltay András elnök (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság), dr. Kiss Csaba főigazgató (Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet) és Dr. Balogh János országos rendőrfőkapitány (Országos Rendőr-főkapitányság) Budapesten.

A KiberPajzs projekt keretében az intézmények és a piaci szereplők átfogó oktatási programot indítanak az ügyfelek digitális pénzügyi tudatosságának fejlesztése érdekében. A kiberbiztonsági kockázatok és az ellenük való védekezési lehetőségek bemutatására széleskörű, összehangolt kommunikációs kampány is kezdetét veszi.

A KiberPajzs projekt céljai között szerepel a kiberbiztonsági hatósági és piaci folyamatok elemzése, továbbfejlesztése. Valamint hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás és jógyakorlatok gyűjtése a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósítására.

A digitalizáció révén egyre hangsúlyosabbá válik az elektronikus pénzforgalom, ezzel párhuzamosan pedig – miközben a hazai pénzügyi rendszer európai összevetésben is rendkívül biztonságosnak számít – a rajta keresztül megfigyelhető sikeres visszaélések száma és aránya is növekszik. A bűnözők nem a pénzügyi intézményeket, illetve infrastruktúrát támadják, hanem elsősorban a (gyors változásokat olykor át nem látó) fogyasztók megtévesztése, érzelmi manipulálása révén érnek célt. Ezért vált mára alapvető fontosságúvá az „elsődleges védelmi vonalnak” számító ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, és felkészítésük a kiberkockázatok kezelésére.

A projekt kiemelten figyel a fiatalkorúakra, a fokozottan kiszolgáltatott társadalmi csoportokra (így az idősekre), de a fogyasztók mellett megelőző jellegű üzeneteket fogalmaz meg a kis- és középvállalati, illetve az egyéb céges ügyfelek felé is.

A KiberPajzs program keretében az intézmények egységes arculatú, egyszerű üzenetekkel mutatják majd be a főbb csalási formákat, így az adathalászat különböző változatait, a hamis banki hívásokat vagy sms-eket, a meghamisított banki weboldalakat, a hamis tranzakciók jóváhagyatási formáit, a csaló befektetési vagy egyéb online ajánlatokat, illetve a közösségi média segítségével történő személyesadat-lopásokat.

A novemberben induló első kampány során plakátokon és üzenetekben három olyan „mindennapi példakép” személyiség birkózik majd meg a pénzügyi kiberkockázatokkal, akik élethelyzete hasonlít a legtöbb magyarországi, digitális pénzügyi fogyasztóéhoz.

A KiberPajzs program szervezői bíznak benne, hogy az ügyfelek, a hatósági és piaci szereplők együtt „golyóálló” védelmet alkotnak a digitális bűnözők ellen.

Magyar Nemzeti Bank, Magyar Bankszövetség, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat-Nemzeti Kibervédelmi Intézet, Országos Rendőr-főkapitányság

2022.11.07

 

Tovább a teljes közleményre >>
2022. október 28.

SAJTÓKÖZLEMÉNY : A bankszektor a gazdaság immunrendszere

Közgazdasági alapvetés, hogy a gazdaság és a bankrendszer kéz a kézben járnak, ideális esetben kölcsönösen erősítik egymást. A bankszektor alaptevékenysége a gazdaság folyamatos hitelezése, ezért a mostanihoz hasonló válságok esetén különösen fontos, hogy a szektor hitelezési képessége ne sérüljön. A stabil jogszabályi feltételek mellett, kiszámítható piaci viszonyok között működő bankrendszer az immunrendszerhez hasonlóan segít megőrizni a gazdaság egészséges működését, azonban a képlet fordítva is igaz: a jogbizonytalanság torz piaci viszonyokat és szűkülő hitelezési képességet eredményez, ami a bankrendszer gazdaságvédő és gazdaságerősítő képességét nagymértékben gyengíti. A gazdaság immunrendszerének gyengülése pedig szükségszerűen együtt jár a gazdaság sérülékenységének növekedésével, az Európai Uniós átlaghoz való felzárkózás lassulásával.

A kkv hitelezés egyik alappillérei a koronavírus időszakában a Széchenyi Kártya Program termékei voltak, melyek jelentősen hozzájárultak a kis- és középvállalatok likviditási és beruházási igényének teljesítéséhez. Ezen termékeknek a magasabb kamatkörnyezethez való igazítása a jelen időszakban is meghatározó segítséget jelentene a vállalkozóknak.

Az október 26-án éjszaka megjelent kormányrendelet, amely a kamatstop intézkedést általánosan kiterjeszti a kis- és középvállalkozások hiteleire tovább torzítja a piaci viszonyokat, megkérdőjelezi a magánjogi szerződések jogi kötőerejét. A bankok alapvető érdeke, hogy ügyfeleik -  legyenek magánszemélyek vagy vállalkozások –  fizetőképessége fennmaradjon, teljesíteni tudják szerződéses kötelezettségeiket, fejlődni tudjanak. A bankok eddig is célzottan segítettek a rászoruló ügyfeleken, s továbbra is partnerek minden erre irányuló méltányos és arányos megoldás kialakításában. A kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem célirányos.

A banki terhek ilyen magas szintje és a szerződéses viszonyokba való utólagos beavatkozás okozta bizonytalanság mostanra elérte azt a kritikus szintet, aminek nem lehet más eredménye, mint a lakossági és vállalati hitelezési aktivitás jelentős visszaesése. A nehéz körülmények között is bízunk a magyar gazdaság teljesítőképességében, és hangsúlyozzuk, hogy csak a célzott intézkedések jelentenek hatékony gazdaságtámogatást, az általános eszközök fokozatos kivezetése elősegíti a fogyasztók és vállalatok alkalmazkodóképességét és valódi piaci működését.

Budapest, 2022. október 28.

Magyar Bankszövetség

Tovább a teljes közleményre >>
2022. október 07.

SAJTÓKÖZLEMÉNY : Véradási rekord a bankokban

A Jótett Bank keretében, a harmadik Banki Véradók Hetén 3000 egység felhasználható vérkészítménnyel segítették a banki dolgozók az országos vérellátást. A Magyar Bankszövetség magával a kezdeményezéssel és az elért véradási volumennel is előre mutató példát mutat más ágazatok számára.

2022-ben a Banki Véradók Hete a véradásra jelentkezett banki dolgozók magas létszáma miatt két hétig tartott. Az Országos Vérellátó és a Magyar Vöröskereszt munkatársai a leadott vérből 3000 ember számára tudnak gyógyulást segítő vért, vérkészítményt biztosítani.

Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgató-helyettese a zárónapon elmondta, hogy a Banki Véradók Hete alatt a mobil vérvételi helyeken a banki dolgozók által biztosított többlet vér számukra biztonságot és kiszámíthatóságot jelent. Külön kiemelte, hogy a véradók 13 százaléka első véradó volt, akik közül többen rendszeres véradókká válhatnak.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte a személyes példamutatás és társadalmi felelősségvállalás jelentőségét. Követendő példának Jelasity Radovánt, a Magyar Bankszövetség elnökét tekinti, aki most 38. alkalommal adott vért. A Banki Véradók Hetére jelentkező dolgozók létszáma évről évre dinamikusan nő, ami azt mutatja, hogy egészséges rivalizálás alakult ki a bankszövetségi tagok között a dobogós hely elérésére. Bízik abban, hogy a bankszövetségi kezdeményezést más ágazatok is követni fogják, hogy a szükséges friss vér folyamatosan biztosítva legyen a rászorulók számára. A banki kollegák mellett külön köszönetét fejezte ki az eseményt támogató minisztériumi és jegybanki vezetőknek, köztük Nagy István agrárminiszternek és Kandrács Csaba MNB alelnöknek.

A programsorozathoz kapcsolódóan a Magyar Bankszövetség a Médiaunió Alapítvánnyal együttműködésben véradási plakátpályázatot hirdet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói körében. A cél az, hogy a fiatal, kortárs művészek alkotásain keresztül hívják fel a mai magyar társadalom és a fiatalság figyelmét a véradás társadalmi kötelezettségére.

Budapest, 2022.október 7.

Magyar Bankszövetség

Tovább a teljes közleményre >>
2022. szeptember 26.

SAJTÓKÖZLEMÉNY: Újra vérüket adják a bankárok

Idén 3. alkalommal rendezi meg a Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor a Banki Véradók Hetét. A szektor közös CSR programja - a JÓTETT Bank - év elején „2021 társadalmi kezdeményezése” különdíjat kapott. A JÓTETT Bank egyik legfontosabb eseménye Banki Véradók Hete, melynek köszönhetően a hazai bankárok már több mint 4 ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A program idén két hetesre bővül, és az ország még több pontjára jut el.

A magyar pénzintézetek továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy felkaroljanak, támogassanak  társadalmilag fontos kezdeményezéseket. A pandémia idején a bankok társadalmi célú hozzájárulásainak összege éves szinten több mint 20 százalékkal emelkedett. A bankrendszer tagjai ezen jótettek évi több tízmilliárd forintos közvetlen támogatása mellett saját dolgozóik személyes munkájával, önkéntesként vállalt aktív részvételével is segítették a társadalmi szempontból fontos célok megvalósulását.

A JÓTETT Bank hagyományos eseménye a Banki Véradók Hete. A most 3. alkalommal meghirdetett program keretében a banki dolgozók véradással segítik az egészségügyi ellátáshoz szükséges vérkészítmények folyamatos rendelkezésre állását. A Banki Véradók Hete program idén két hetesre bővül a helyszíni kitelepüléses véradást szervező bankok nagy száma miatt.

A JÓTETT Bank kezdeményezéseihez - s így a Banki Véradók Hete rendezvénysorozathoz is - több minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői is csatlakoznak. Az ING Bankban megrendezett idei nyitóeseményen véradóként vett részt Kandrács Csaba, az MNB alelnöke, csakúgy mint Jelasity Radován, a Bankszövetség elnöke és számos további banki vezető. Tóth László, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára valamint Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese üdvözlő beszéddel méltatták a program idei indulását, és reményüket fejezték ki, hogy a látványos jópélda más ágazatoknak is inspirációt ad a véradásra.

Az eseménysorozat kapcsán Nagy István agrárminiszter, aki maga is rendszeres véradó, üzenetben köszöntötte a véradókat. A miniszter a felelősségvállalás fontosságát emelte ki ezen a téren is. Ahogy a JÓTETT Bank korábbi programja - amelyben személyesen is részt vett - az erdőtelepítés, a jövőt szolgálja, így a véradás most segít abban, hogy honfitársaink felépüljenek. Ezekért a célokért tenni - legyen szó faültetésről vagy véradásról - olyan feladat, amiért az ember szó szerint felgyűri az ingujját.

Jelasity Radovan arra emlékeztetett, hogy egyre több kolléga követi a példáját - a Bankszövetség elnöke túl van a 30. véradásán – és a Véradók Hete eseményein kívül is rendszeresen ad vért.

A pandémiás korlátozások elmúltával a Banki Véradók Hete az ország több pontján is megjelenik. A program szakmai feladatait koordináló Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt segítségével Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán is banki kitelepüléseken valósul meg a véradás. A cél az, hogy a banki véradók hetén a véradó donorok száma új csúcsra jusson.

A Banki Véradók Hete keretében a Magyar Bankszövetség a Médiaunió Alapítvánnyal együttműködésben plakáttervező pályázatot hirdet, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fiatal művészeinek alkotásain keresztül, egyedi módon hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára.