2021. december 16-án a Magyar Bankszövetség, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya az ORFK szervezésében közös sajtóeseményt tartott, hogy felhívja a figyelmet az aktuális csalási típusokra az online térben.
A sajtótájékoztató teljes videóanyaga itt érhető el: http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/aktualis/adathallaszat-hiszen-nekem-nincs-is-szamlam-ennel-a
Kiberbiztonsági aktualitások – figyelemfelhívás
A pandémiás időszakban a kártyás fizetések és a digitális tranzakciók száma jelentős mértékben növekedtek. Ugyanakkor a helyzet azt is megmutatta, hogy az elektronikus fizetési megoldások biztonságosak.
Az Európai Központi Bank statisztikája szerint Magyarország Európán belül ezüstérmes a legalacsonyabb bankkártyás csalásveszteségben.
Azonban körültekintéssel kell használjuk az elektronikus pénztárcánkat. Néhány egyszerű szabályt be kell tartani, ugyanis az óvatlan kártyabirtokosokra felfigyeltek a bűnözői csoportok is.
A kiberbűnözők valószínűleg idén is megpróbálják majd kihasználni az ünnepi időszakot és igyekeznek megkárosítani az óvatlan vásárlókat.
Gyakori átverési módszer a csak erre a célra létrehozott, hamis webshopokon történő vásárlásösztönzés, a vissza nem térő ajánlatok aktív hirdetése.
Sokszor próbálkoznak azzal a módszerrel is, hogy a csalók a megbízhatatlan honlapon a termékek árát előre kérik, végül sosem kapjuk meg az árut.
A közösségi médiában is gyakran találkozni a kihagyhatatlanul kedvezőnek tűnő akciókkal. Az ilyen visszaélési kísérleteket meg lehet előzni, ha megbízható, ismert oldalakon vásárolunk, hiszen itt a vásárlót védő mechanizmusok jól működnek, illetve ha nem dőlünk be az irreális, vissza nem térő ajánlatoknak – erre néhány példát hamarosan mutatni is fogunk.
Ha egy számunkra még új webáruházban vásárolnánk, érdemes előtte megnézni a netes kommenteket, ügyfélvisszajelzéseket az online kereskedővel kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban a megtévesztő telefonos csalások is megszaporodtak, most először ezekről beszélünk részletesebben.
AdatHALLászat, azaz telefonos visszaélések.
- Ilyen esetekben a csalók gyakran különféle bankok nevében telefonálnak, és azt állítják, hogy a számlatulajdonos bankkártyájával gyanús, online tranzakciót akartak végrehajtani, ezért az ügyfélnek azonnal intézkednie kell a kártya blokkolásáról.
- Legyen gyanús számunkra, ha olyan bank nevében hívnak, ahol nincs bankszámlánk! Az elkövetőknek ugyanis nincs információja arról, hogy hol van számlánk, jellemzően találomra hívják az embereket.
- Ne higgyük el, hogy az álügyintéző át tud kapcsolni másik bank telefonos ügyfélszolgálatára vagy a rendőrséghez!
- Ha kérnek rá, akkor SE TELEPÍTSÜNK ismeretlen forrásból származó programot. Különösen veszélyes az Anydesk, Teamviewer programok telepítése, ugyanis ezekkel az adatainkhoz teljes hozzáférést adnak távoli eléréssel egy átverés esetén a csalóknak.
- A bankok nem kérik sem e-mailen, sem sms-ben küldött link alapján, hogy töltsünk le egy programot. Az applikációik a hivatalos alkalmazás áruházakban érhetőek el. Ráadásul szerződni szükséges hozzájuk, nem két kattintással érhetőek el. A mobiltelefonon történő banki ügyintézéshez kizárólag a Bankunk mobilbanki applikációja szükséges, amiben a bank logója mindig szerepel. Belépni pedig, mindig biztonságos módon, erős ügyfélhitelesítéssel lehet.
- Ne dőljön be senki, ha arra kérik, hogy a számla védelme érdekében kérnek a számlához tartozó belépési adatokat, kódokat, PIN kódokat. A bankok sosem kérik, hogy a sípszó elhangzása utána diktálja be a bankkártyája adatait, azonosítóját, egyszer használatos SMS-ben kapott vagy online banki jelszavát és PIN-kódját. SOHA NE adja ki ezeket az információkat!
- Legyen különösen óvatos, ha telefonon sürgetik és stresszhelyzetet észlel - a csalók jellemzően így késztetik meggondolatlan cselekvésre. A valódi banki ügyintéző egy gyanús tranzakció észlelésekor a banki rendszerekben látja az érintett ügyfél alapadatait, nincs szüksége rá, hogy az ügyféltől ezekre rákérdezzen. A bankok esetleg a személyes azonosításhoz kérnek néhány személyes adatot (születési hely, dátum, anyja neve), de ezekkel nem lehet az internetbankunkba belépni.
- Azonnal gyanakodjunk, ha valaki banki ügyintézőként bemutatkozva a bankkártyánkon szereplő adatok bediktálását kéri. Ezekkel az adatokkal a bank rendelkezik, nem kéri semmilyen körülmények között ezek bemondását.
- Ugyancsak vegyük észre, amikor az állítólagos csalás elkerülése érdekében a hívó diktál egy számlaszámot, majd arra kér, hogy ide utaljuk az összeget, amíg a csalókat leleplezik. Sajnos, ezzel a módszerrel is sikerült néhány ügyféltől pénzt kicsalni, természetesen sosem kerül vissza az összeg az ügyfél számlájára.
Soha nem kéri a bank a számlánkon lévő pénz áthelyezését egy másik számlára biztonsági okokból. A pénz védelmére kritikus esetben a blokkolás módszere szolgálhat.
- NE hagyja jóvá mobilbanki alkalmazásában az ismeretlen kártyás vásárlásokat, amennyiben azt nem Ön hajtotta végre! Ismeretlen tranzakció észlelésekor azonnal hívja a banki ügyfélszolgálatot – még akkor is, ha ez csak kisösszegű – néhány dollár vagy euró összegű tranzakció.
- FONTOS! A csaló telefonhívások esetén többször akcentussal, nem teljesen pontos magyarsággal beszélő ál ügyintézők jelentkeznek. Legyen ez is gyanús!
- Ha nem tudjuk eldönteni, hogy valódi veszély fenyegeti-e bármilyen módon a pénzünket, és szeretnénk megbizonyosodni a hívó fél kilétéről, akkor szakítsuk meg a hívást, és hívjuk fel a bankunk ismert ügyfélszolgálatát. Esetleg kérdezzünk vissza az utolsó három kártyás tranzakcióról, hiszen ez csak a bank rendszereiben van meg, a csalók biztosan nem ismerik.
Mit tegyünk, ha adathallászatot tapasztalunk?
- azonnal értesítsük bankunk telefonos ügyfélszolgálatát
- ha kiadtuk az adatainkat is, tegyünk hatósági feljelentést
ÚJ CSALÁSTÍPUS, a kecsegtető ajánlat – egy apró betűs csellel!
Az utóbbi időben nagymértékben elszaporodtak az olyan megtévesztő termékhirdetések, ahol a hirdetők elektronikai cikkeket kínálnak eladásra drasztikusan csökkentett, pár száz forintos áron. Ezekhez általában neves magyar elektronikai cikkeket forgalmazó cégek nevét és logóját használják fel, melyhez természetesen a cégek nem járultak hozzá.
Ezek a hirdetések megtévesztők, mivel a kártyás fizetés nem a termék megvásárlására irányul, hanem – ahogy a kisbetűs részben is olvasható – ez egy regisztrációs tranzakció, amivel a kártyabirtokos egy nyereményjátékra regisztrál, melynek során megnyerhető a kínált termék.
A szolgáltatásnak havi díja van, így a következő hónapban esedékes díjat automatikusan fogják terhelni a kártyabirtokos számláján.
Szeretnénk felhívni a figyelmüket arra, hogy a regisztrációval elfogadják a vásárlás feltételeit, melynek kapcsán a regisztrációs és havi díjas tranzakciókra vonatkozóan utólagos bankkártya reklamációra nincs lehetőség.
Mit tegyünk, ha ilyet tapasztalunk?
- olvassuk el az apróbetűs részt is nyereményjátékoknál
- azonnal értesítsük bankunk telefonos ügyfélszolgálatát
- tegyünk hatósági feljelentést
Példa a megtévesztő hirdetésekre
