A családalapításhoz vezető út lényeges eleme az önálló otthon megteremtése. A mai társadalmi helyzetben, ehhez kínálati oldalon megfelelő számú, méretű, minőségű és árazású lakóingatlanra van szükség. Az ingatlanfejlesztések elindulásával párhuzamosan a bankszektor, szoros együttműködésben a Kormánnyal, keresi azokat a lehetőségeket, ahol a lakáskeresleti oldalt, különösen a fiatalokat, megfelelő jelzáloghitelekkel tudja ellátni a megfizethető ingatlanok megvásárlásához.

A magyar bankszektor az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszott a hazai gazdaság stabilitásának megőrzésében, fejlesztésében. Előre tekintve továbbra is elkötelezett Magyarország pénzügyi stabilitása, a gazdaságfejlesztési megoldások támogatása, a gazdasági verseny élénkítése és kiemelten a családtámogatások iránt. Ezért a Nemzetgazdasági Miniszter Úr önkéntes jelzáloghitel kamatplafon bevezetéséről szóló bejelentéseiben foglaltakra és a Kormány új Gazdaságpolitikai Akciótervében meghatározott programpontra, ezúton támogatólag felhívjuk tagbankjaink figyelmét. Az egyes banki kamatszintek megállapítása minden tagbank saját és önkéntes döntése. Mindazonáltal – tagbankjaink figyelmének felhívásával az önkéntes vállalás lehetőségére – elősegítjük a kormányzati szándékot, mely szerint ez a konstrukció a 35 év alatti fiatalok első zöld - legfeljebb 68 kWh/m²/év primerenergia-igényű és minimum A+ energetikai besorolású - lakásához jutását segíti, amennyiben az maximum 60 m²-es, a bruttó ára kevesebb, mint 1,2 millió forint/m². Az önkéntesen csatlakozó bankok olyan jelzáloghitelt nyújthatnak, melynek nincs folyósítási-,  és hitelbírálati  díja, és az éves kamata az első öt évre kedvezményesen maximum 5%. A kedvezményes konstrukció tervezett időtartama: 2025. április 1-től – 2025. október 31-ig tart, amennyiben nem lesz olyan piaci kamatszint változás, mely az akciót ellehetetleníti.

Üdvözöljük a GVH sajtóközleményét, mely az önkéntes vállalás vonatkozásában megerősíti annak piaci versennyel való összhangját, versenyt támogató jellegét.

A Magyar Bankszövetség bízik abban, hogy az alacsony kamatozású jelzáloghitelek ösztönözni fogják a szereplőket arra, hogy korszerű új lakásokat építsenek, hiszen a kereslethez szükséges kedvezményes kamatozású hitel biztosított lesz.

A Magyar Bankszövetség által többször kifogásolt kamatstop év végi, várható kivezetését ismételten kérjük. Meggyőződésünk, hogy ennek kivezetése a piaci viszonyokban gyors helyreállást, a hitelezésben pedig dinamizmust fog jelenteni.

Budapest, 2024. november 18.                               Magyar Bankszövetség

Sajtónyilatkozat

Budapest, 2018. október 16.

A nyugdíjpénztári és lakástakarékpénztári rendszerekről

A felelős gazdálkodás fontos sarkokköve a megtakarítás. Senki által nem vitatott tény, hogy ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet.

A lakossági megtakarításokat időhorizontjuk alapján a következő növekedési sorba szokás rendezni: bankbetétek, értékpapírok és befektetési alapok, lakástakarékossági konstrukciók, nyugdíjalapok. Most kormányzati intézkedések érintik a két hosszú futamidejű konstrukciót. A Magyar Bankszövetség két szempontra hívja fel ezek kapcsán a figyelmet annak érdekében, hogy erősödhessen a felelős gazdálkodás, nőjjön a társadalom pénzügyi edukációs felkészültsége, és legalább fennmaradjon a megtakarítások volumene.

1. A nyugdíjpénztári takarékosság a felelős egyéni, családi gazdálkodás kiemelkedően fontos, hosszú távú összetevője. Kiszámíthatóságot, biztonságot visz a társadalom tagjainak életébe a kedvező hozamok mellett. A nyugdíjpénztárakba kerülő források évtizedekre biztosítják a magyar állampapírok, kötvények és tőzsdei befektetések jól kiszámítható fedezetét, így a magyar gazdaság szabad fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. A Magyar Bankszövetség egyértelmű kérése, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsák vissza.
2. A lakástakarékpénztári megtakarítás az elmúlt két évtizedben a pénzügyi tudatossági stratégia egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb eszközévé vált. Hazánkban a lakástakarékpénztári rendszeren keresztül eddig több, mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez, csakúgy, mint a hasonlóan alapvető szükségletet kielégítő lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2.000 milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 milló család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van). 

A lakástakarékpénztári termék érdemben hozzájárul az új lakás építési piac fellendítéséhez, az ügyfelek ugyanis szívesen kombinálják a kamattámogatott hitelekkel. Kiegészíti továbbá a CSOK igényléseket is, és a jogszabályban előírt önerő előteremtéséhez is kiváló lehetőséget biztosít.

Mindezek mellett a termék jelentős szerepet játszik a gazdaság fehérítésében is, hiszen a pénz felhasználását mindenkor számlával kell igazolni. A lakástakarékpénztári rendszer ezáltal jelentős ÁFA jövedelmet csatornázott be az állami költségvetésbe. Számításaink szerint a rendszer közvetlen és közvetett hatásain keresztül  a támogatási kiadásokat tartósan meghaladóan járul hozzá a költségvetés bevételi oldalához.

A Magyar Bankszövetség kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett forma helyett, szakmai egyeztetés alapján legyen lehetőség olyan új konstrukció mihamarabbi közös kialakítására, amelyben a magyar családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit szolgálva, az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhessen hosszú távon.

Magyar Bankszövetség