A Magyar Bankszövetség a mai napon tartotta meg éves rendes Testületi Ülését, amelyen beszédet mondott Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter is. Az eseményen Jelasity Radován elnök megtartotta beszámolóját, tájékoztatta a résztvevőket a szervezet tevékenységéről és feladatairól. A Testületi Ülésen a Magyar Bankszövetség általános tisztújítást tartott, így új elnökséget, felügyelőbizottságot és etikai bizottsági elnököt választott.
Az ülésen a tagság az alábbi közlemény közzétételéről határozott.
Az országgyűlési választásokkal új korszak kezdődött, lezárult egy markáns, 16 éves időszak. A hosszú és rendkívüli kihívásokkal terhelt ciklusok végén gyakran előfordul, hogy a szabályozói beavatkozás a kilengő ingához hasonlóan túllendül a szükséges mértéken. Ez most is így történt. A gazdaság tartós és egészséges működése szempontjából kívánatos, hogy az inga visszatérjen a középállásba; a piaci törvényszerűségek érvényesüljenek, a beavatkozások pedig arányosak és kiszámíthatóak legyenek.
A pénzintézeti szektor továbbra is partner a kiszámítható és a választási ciklusoktól független gazdasági környezet kialakításában, a megvalósítható döntések előkészítésében és lebonyolításában. Ez növelheti a befektetői bizalmat, ösztönözheti a beruházásokat és hozzájárulhat a gazdaság fenntartható növekedéséhez, ezáltal elősegítve a társadalmi jólét erősödését. A stabil jogszabályi és piaci környezetben működő bankrendszer a gazdaság immunrendszereként védi a növekedést és a stabilitást. Ha ez hiányzik, a hatás gyorsan visszaüt: a jogbizonytalanság torzítja a piaci viszonyokat, szűkíti a hitelezést és érdemben gyengíti a bankrendszer gazdaságvédelmi szerepét. Emiatt is tartjuk alapvető fontosságúnak, hogy a pénzintézeti szektort terhelő rendkívüli adók kivezetési pályáját átlátható módon és előre meghatározva rögzítsük. A bankadó, az extraprofitadó és a tranzakciós illeték a nehezebb időszakokban ideiglenesen segített megőrizni a költségvetési stabilitást. Tartós fennmaradásuk azonban többet árt, mint használ: visszafogja a hitelezést, torzítja a piaci folyamatokat, rontja nemcsak a szektor versenyképességet, hanem a gazdaság működését is. A kamatstop, a kötelező ATM-telepítés és az ezekhez hasonló intézkedések pedig közvetlenül avatkoznak be a piaci versenybe, rontják a pénzügyi kultúrát és rombolják a magyar gazdaságba vetett bizalmat. A bankrendszerrel szembeni szabályozói bánásmód ráadásul iránytű a gazdaság egésze számára: ami ma a pénzintézeti szektorban jelenik meg – legyen szó extraprofitadóról vagy kamatstopról –, néhány év késéssel más szektorok működésében is visszaköszönhet.
Az európai integráció erősítése és az euró bevezetésének ígérete a teljes magyar gazdaságot dinamizálhatja, hiszen gazdasági és politikai téren is az EU és a környező országok az elsődleges természetes partnereink. Az euró bevezetése stratégiai döntés, amely tartósan alacsonyabb és kiszámíthatóbb kamatkörnyezetet teremthet Magyarországon.
A pénzügyi szféra az új kormánytól az egyenlő versenyfeltételek mellett a piaci hatások szabad érvényesülését kéri. A legtartósabb eredményt a pénzpiaci és a gazdasági szereplők számára a tiszta piaci verseny hozza: ez tükrözi az innovációt és a hatékonyságot. Az egyenlő versenyfeltételek az ügyfelek számára a legjobb minőséget és a legkedvezőbb árakat eredményezik.
A piaci folyamatok érvényesülése a különböző támogatási formák mellett is elősegítheti a források hatékonyabb allokációját, mérsékelheti a költségvetési terheket, és hosszú távon egy kiegyensúlyozottabb, organikus gazdasági fejlődést támogathat. A kormányzati hitelkonstrukciók akkor tekinthetők eredményesnek, ha a piaci finanszírozási lehetőségeket kiegészítik, azok működéséhez igazodnak, és mértékük nem okoz érdemi torzulást a piaci keresleti és kínálati viszonyokban. A választási ciklusokhoz igazított támogatási programok a kívánt célokkal ellentétes gazdasági hatásokat is kiválthatnak. Ezzel szemben egy célzottabb és kiszámíthatóbb támogatási stratégia az ügyfelek, a beruházók és a pénzügyi intézmények számára egyaránt stabilabb és jobban tervezhető gazdasági környezetet teremt. A régiós tapasztalatok – Szlovákia, Szlovénia és Horvátország példája – azt mutatják, hogy a monetáris unióhoz való csatlakozás során a hitelkamatok fokozatosan közelítenek az eurózóna átlagához, miközben mérséklődik az árfolyam- és inflációs ingadozás. Mindez közvetetten javítja a lakhatás megfizethetőségét is, jelentős költségvetési beavatkozás nélkül. Addig is indokolt fenntartani egy célzott lakhatást támogató rendszert. A KKV-hitelezés terén pedig szakmai konszenzus alapján célszerű meghatározni a piaci és a támogatott hitelkonstrukciók gazdasági szempontból optimális arányát.
A versenyképes gazdaság alapja a modern, digitális pénzügyi infrastruktúra és a kiszámítható jogszabályi környezet. A digitális bankolás fejlesztésében célszerű az európai uniós jó gyakorlatokra építeni: az állami adatbázisokban hozzáférhető adatok megosztásának egyszerűsítése, az egyszerre biztonságos és rugalmas szabályozás, továbbá a digitális ügyfélutak fejlesztése egyaránt javítja az ügyfélélményt és erősíti a versenyt. Ahogyan eddig is, a bankszektor a jövőben is partner lesz az ideális és jól alkalmazható jogszabályi környezet kialakításában.
A bankszektor készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon a gazdasági növekedés új szakaszában. Ennek előfeltétele, hogy a gazdaságpolitikai „inga” tartósan a kiegyensúlyozott középállás közelében maradjon, egy kiszámítható, versenysemleges és a piaci mechanizmusok érvényesülésére építő gazdaságpolitikai környezetet teremtve. Bízunk abban, hogy az új kormány támogatja egy ilyen, a fenntartható gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást egyaránt szolgáló szabályozási környezet kialakítását. Ezúton is gratulálunk az új kormány megalakulásához, és eredményes munkát kívánunk a közös gazdasági célok megvalósításához!
A Testületi Ülésen az elmúlt év eredményei alapján díjak és elismerések átadására is sor került.
Aranykaptár Díjban részesült:
- Amtmann Zénó – OTP Bank
- Deák Anita – Országos Betétbiztosítási Alap
- Drevenka Marianna – UniCredit Bank
- Hollósi Dávid – MBH Bank
- Koszta Zsuzsanna – OTP Bank
- Liener Gábor – Raiffeisen Bank
- Neményi Máté – KDB Bank
Aranykaptár Emlékplakett elismerésben részesült:
- Baracs Judit – SWIFT
Emellett vezetői megbízólevelük átadásával 18 fő kapott felkérést Bankszövetségi Munkacsoport Elnöki pozícióra.
Az általános tisztújítás keretében a Magyar Bankszövetség tagsága az alábbi összetételű vezető testületeket választotta meg a következő három évre:
Elnökség: Jelasity Radován (elnök), Becsei András (alelnök); Barna Zsolt, Bogdán Krisztina, Gerendás János, Hegedüs Éva, Tóth Balázs;
Felügyelőbizottság: Peter Roebben (elnök), Erdős Ágnes (alelnök), Fischer Tamás, Szabó Balázs, Szepesi András;
Etikai bizottság: Balogh László (elnök).
Budapest, 2026. július 13. Magyar Bankszövetség