Kommunikék

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye - 2019. július 1.

A Magyar Bankszövetség Rendkívüli Testületi Ülésének Sajtóközleménye

 

A Magyar Bankszövetség 2019. július 1-jén Rendkívüli Testületi Ülést tartott, amelyen új elnök, alelnök és új elnökségi tagok megválasztására került sor az elmúlt időszak banki vezetőváltásai miatt.

A Bankszövetség Testületi Ülése egyhangú támogatással elnökének választotta Becsei András eddigi alelnököt, valamint a megüresedett alelnöki pozícióra Jelasity Radován eddigi elnökségi tagot. Új elnökségi tagként kapott mandátumot a döntéshozó testülettől Búza Éva és Vida József.

A Magyar Bankszövetségben a rendes tisztújítás háromévente esedékes, legközelebb 2020 tavaszán. Így a most megválasztott tisztségviselők a jövő év tavaszáig terjedő időszakra vállalták feladatukat, amikor teljes tisztújítás keretében választ majd a szövetség új elnökséget, felügyelő bizottságot és etikai bizottsági elnököt.

A frissen megválasztott bankszövetségi elnök felszólalásában kiemelte, hogy a Magyar Bankszövetség folytatni kívánja az eddigi konstruktív együttműködést a Kormányzattal és a Jegybankkal, melynek révén a bankszektor stabil pénzügyi hátteret tud biztosítani az EU-s átlagot meghaladó növekedéshez.

Kiemelt nemzetgazdasági témák kerültek megvitatásra a Testületi Üléshez kapcsolódó Vezérigazgatói Fórumon. Vendégelőadóként az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, Dr. György László, adott aktuális összegzést „Kihívások és tennivalók versenyképességünk javítása érdekében” címmel. Valamint Vecsei Miklós, a Belügyminisztérium miniszteri biztosa, a hátrányos térségek felzárkóztatásáról tartott felvezető előadást a bankszektor vezetőinek.

 

Budapest, 2019. július 1.                                   Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye - 2019. április 5.

A Magyar Bankszövetség megalapításának 30 éves évfordulójáról 2019. április 4–5-én ünnepi eseménysorozattal emlékezett meg; a kerek évforduló éppen egybeesett elődszervezete, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) megalapításának 100 éves évfordulójával. A nyitónapon a pénzügyi szektor nemzetközi vezetői fórumot tartott, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter úr nyitott meg.* A záróesemény a Magyar Bankszövetség éves Testületi Ülése volt, amelyen a bankszövetségi tagok vezetői az alábbi nyilatkozat elfogadásáról döntöttek.

A 30 éves évforduló kapcsán hálával emlékezünk azokra a bankvezetőkre és munkásságukra, akik 1989-ben megalapították a Magyar Bankszövetséget. Ezzel a lépéssel a magyar bankszektor negyvenévnyi kényszerszünet után ismét létrehozta a saját érdekképviseletét. Az elmúlt évtizedek során a Magyar Bankszövetség közismert és meghatározó szakmai érdekképviseleti szervezetté vált. Tevékenysége felöleli a teljes pénzügyi szférát, hazai és nemzetközi szerepvállalása az érdekképviselet, a gazdaság fejlődéséhez szükséges együttműködések és a pénzügyi ismeretterjesztés területén is nélkülözhetetlenné vált. A Magyar Bankszövetség a hazai bankszektor olyan szakmai „hangja”, amelytől elvárják, hogy időről időre irányadó véleményeket, állásfoglalásokat tegyen közzé a hazai és nemzetközi gazdasági változások függvényében.

Napjainkban aggodalommal vegyes bizakodással kell szólnunk az európai gazdasági és pénzügyi fejleményekről. A kihívások közepette is képviselnünk kell azt az alapvető érdekünket, hogy növekedjen az Európai Unió gazdasága, erősödjön az unió, és mindazon nemzetállamok otthonra leljenek benne, amelyek területileg, gazdaságilag és kulturálisan beleilleszkednek. Éppen a fenntartható gazdasági növekedés szempontjait szem előtt tartva, szektorunknak alapvető érdeke a Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok és az abból fakadó hátrányos következmények mérséklése. Ugyanezen okból támogatjuk déli szomszédaink mielőbbi uniós csatlakozását. Az egységesülő és növekvő európai gazdaság nemzetállamainak közös érdeke, hogy a világ gazdasági fejlődésében meghatározó szerepet vállalhassanak. Itt kell hangsúlyoznunk, hogy a bankszektor a különböző országokban betöltött szerepével és meglevő likviditásával az európai gazdaság növekedését biztosítani képes. Ugyanakkor regionális és nemzetközi versenyképességünk növelésének alapjait egy hatékony és egységes európai szabályozói környezet teremtheti meg.

Az elmúlt évek sokszor rendkívüli kihívásai közepette szövetségünk elnöke, Patai Mihály többször idézte a ciklikus fejlődés bibliai eredetű megfogalmazását, azaz a hét szűk és hét bő esztendőt. Az első időszak nemcsak többféle okra visszavezethető veszteséggel sújtotta a szektort, hanem kellő források híján az egyébként szükséges fejlesztésekben is számos elmaradás halmozódott fel. 2018-ban a bankszektor sikeres évet zárt. A ciklus jelenlegi, reményeink szerint felívelő időszakának kezdetén mihamarabb pótolni kell a hiányokat mind a fejlesztésben, mind az eredményességben. Hiszen így tudjuk majd megfelelő ösztönzéssel segíteni a fenntartható gazdasági fejlődést a digitális átállás korszakában. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a hét szűk esztendőről sem, hiszen valós mérleget csak a ciklus mindkét felének együttes értékelése nyomán vonhatunk. Másrészt a társadalmi tanulságok sokat segíthetnek abban, hogy az új szabályozások fokozzák a versenyképességet, s azzal együtt támogassák a fenntartható növekedést.

A következő időszak a banki szolgáltatások területén a digitális átállásról szól majd. A teljes bankszektor arra készül, hogy mindazon innovatív szolgáltatásokat képes legyen kínálni, amelyek az ügyfélélményt valóban biztonságos informatikai felületen nyújtják majd. A biztonságosan nyújtható pénzügyi szolgáltatások területén a bankszektor piacvezető szerepre készül; az ehhez szükséges alapot – az innovációk iránti elkötelezettségen túl – a szektor tőkeereje, átfogó informatikai tapasztalatai és ügyfélismerete szolgáltatják. A magyar bankszektor az ügyfelek biztonságát ma is a nemzetközi élvonal szintjén garantálja, és ez így marad a digitális korszakban is. Ugyanebből a szempontból fontos, hogy a szabályozó azonos feltételeket biztosítson, és azonos elvárásokat fogalmazzon meg a piac régi és új, klasszikus és innovatív stb. szereplőivel szemben.

Az évfordulós események kapcsán a Magyar Bankszövetség Aranykaptár Díjakat adott át a bankszektor fejlődésében jelentős szerepet vállaló felső vezetőknek, továbbá a bankszövetségi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek.

 

Aranykaptár Díjban részesültek:

A bankszektorban végzett munkásságukért:

  • Włodzimierz Kiciński úr, a Lengyel Bankszövetség főtitkára,
  • Kovács Erika asszony, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke,
  • Nyemcsok János úr, az MKB Bank általános vezérigazgató-helyettese,
  • Siklós Jenő úr, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese,
  • Wéber Andrea asszony, a CIB Bank ügyvezető igazgatója,
  • Wolf László úr, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

A Bankszövetségben végzett munkájukért:

  • Büki Erzsébet asszony, az Oberbank termékfejlesztési vezetője,
  • Fényi Zoltán úr, a Sberbank vezető jogtanácsosa,
  • Molnár Csaba úr, a Raiffeisen Bank osztályvezetője,
  • Pál Zsolt úr, a Miskolci Egyetem docense,
  • Pintér Szabolcs úr, a Bank of China főkönyvelője.

 

A tizenhárom országot képviselő küldöttségeket, a kormányzati és jegybanki vezetőket, valamint a hazai bankvezetőket az MKB Bankban tartott vezetői fórum után az OTP Bank látta vendégül gálavacsorán, amelyen Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter asszony és Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter úr üdvözölte a részvevőket. A második napon, április 5-én délelőtt az OTP Bank támogatásával nemzetközi konferenciát szerveztek, amelyen a kormány képviseletében Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár úr, a Magyar Nemzeti Bank képviseletében pedig Windisch László alelnök úr tartott előadást. A hazai és nemzetközi bankszektor képviselői közül többek között Csányi Sándor úr, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály úr, a Magyar Bankszövetség elnöke és Wim Mijs úr, az Európai Bankföderáció (EBF) vezérigazgatója tartott előadást. Ezt követően az európai bankszövetségi delegációk az európai–ázsiai együttműködésről tanácskoztak Yang Zaiping úrral, az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) főtitkárával.

 

Budapest, 2019. április 5.                                      Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye - 2018. április 20.

A Magyar Bankszövetség 2018. április 20-án megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett vendégként Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter Úr, valamint Gerhardt Ferenc úr, a Magyar Nemzeti Bank Alelnöke vettek részt.

 

A Testületi Ülés megemlékezett a Magyar Bankszövetség elnökségének tragikus hirtelenséggel elhunyt tagjáról, Urbán Zoltán úrról, az Eximbank volt vezérigazgatójáról.

A Testületi Ülés a Magyar Bankszövetség elnökségének új tagjává Bernáth Tamást (MFB – Elnök-vezérigazgató) választotta meg.

A Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek:

Nyilatkozat/Kommüniké

A 2017-es év kapcsán arról adhatunk számot, hogy a magyar bankszektor a 2008-at követő hosszú, nehéz időszak után kiemelkedő évet zárt. A múlt év eredményessége illeszkedik a nemzetközi és a régiós tendenciákhoz. Az elért nyereség jellemzően eredménytartalékba került, ami a bővülő hitelaktivitáson keresztül a gazdaság gyorsuló növekedését segíti elő. A bankszektor pozitív eredményét a szektor stabil működése mellett a hitelezési kockázati költségek kedvező alakulása alapozta meg. Ugyanakkor a dinamikus technikai fejlődésnek és a változó ügyféligényeknek való megfelelés folyamatos megújulást, alkalmazkodást és innovációt kíván a szektor szereplőitől.

„A bankszektor csak kiszámítható jogi, adózási és irányítási feltételeket biztosító gazdasági közegben tudja hatékonyan szolgálni a gazdaság fejlődését, amelynek a többi szereplője is hasonló környezetet vár el. Ezért továbbra is az együttműködésekre, a gondos szakmai egyeztetésekre helyezzük a hangsúlyt a jogalkotókkal és a hatóságokkal való kapcsolatainkban.” – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke.

A magyar bankszektor valamennyi szereplője felsorakozik amellett a meghatározó közös cél mellett, hogy a pénzügypolitikában erősödjön a folytonosság és a kiszámíthatóság. A vállalkozások és a hitelezők számára rövid és hosszú távon is ez biztosíthatja az eredményes működést. Az európai uniós források dinamikus felhasználása után új időszak következik, ahol minden gazdasági szereplőnek meg kell találnia azt a versenyképes fejlődési pályát, amely a jövőjét meghatározza. A szükségessé váló átalakítások és fejlesztések finanszírozásához a hazai bankszektor kellő tőkeerővel és likviditással rendelkezik.

Nem feledkezhetünk el a nemzetközi versenyhelyzetről sem. Versenyképességünk javítása szempontjából elengedhetetlen, hogy az előttünk álló években a bürokratikus túlszabályozások nemzeti leküzdésével az elsők között kerüljünk ki az európai államok közt zajló szabályozói versenyből. E cél elérését nagymértékben segítheti, ha a jogalkotó már a szabályozás kezdeti stádiumában bevonja a pénzügyi szektor képviselőit a jogszabály előkészítési folyamatba. A magyar gazdaság fenntartható és jó teljesítményéhez, valamint az országhatárokon átnyúló bővüléséhez a finanszírozó magyar hitelintézeteknek vissza kell szerezniük, majd meg kell tartaniuk régiós versenyképességüket. Ezért nélkülözhetetlennek tartjuk az egykoron átmeneti válságmenedzselésként bevezetett extra terhek kivezetését. Így

  • a banki és pénzintézeti különadók ütemezett kivezetésének véghezvitelét,
  • a gazdaságfehérítést és a készpénzmentesítést akadályozó tranzakciós illetékek csökkentését, majd megszüntetését, és ezen belül
  • az ingyenes banki szolgáltatások (pl. a havi 150 ezer forintos készpénz felvétel) utáni minden formájú adó vagy illeték eltörlését.

A magyarországi pénzpiac része az európai és a globális piacnak. Olyan időkben, amikor a protekcionista tendenciák a magyar gazdaságra is veszélyt jelentenek, érdekeink érvényesítése csak az Európai Unió egységes fejlődése és a gazdasági integráció elmélyítése mellett biztosítható, ezért elkötelezettek vagyunk e célok mellett. Támogatandónak tartjuk továbbá a Brexit tárgyalások olyan lezárását, melynek eredményeként a meglévő gazdasági kapcsolatok fennmaradnak.

A globális bankszabályozások területén pedig kívánatosnak tartjuk a nemzetközileg egységes alkalmazást, hogy az Európai Unió pénzügyi rendszerének fejlődése, és gazdaságának bővülése versenyhátrányoktól mentesen, és fenntarthatóan mehessen végbe.

A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a banki munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a hitelintézeti szektor működéséhez és fejlődéséhez. 2018-ban a Magyar Bankszövetség Aranykaptár díjában részesültek:

  • Gáspár Bence (OTP Bank) a hitelintézeti szektorban végzett kiemelkedő kommunikációs tevékenységéért és elkötelezettségéért;
  • Jeges Rita (Erste Bank) a Magyar Bankszövetség munkájának áldozatos és konstruktív támogatásáért;
  • Király Marcell (K&H Bank) a bankszektor vállalatfinanszírozási és KKV fejlesztési területén végzett kiemelkedő munkájáért;
  • Nagy Róbert (Garantiqa Hitelgarancia) a garantált kis- és középvállalati hitelezés növekedéséhez hozzájáruló, kiemelkedő és innovatív tevékenységéért;
  • Rankó Attila (Deutsche Bank) a pénzforgalom és az európai bankszabályozás adaptációja területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Budapest, 2018. április 20.

Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye - 2017. május 12.

A Magyar Bankszövetség 2017. május 12-én megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett vendégként Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökei vettek részt. A Testületi Ülésen teljes tisztújításra is sor került.

A Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek:

 

Nyilatkozat/Kommüniké

A 2016-os év kapcsán bizakodóan számolhatunk be arról, hogy a bankszektorban már egy trendforduló pozitív jelei mutatkoznak, ami stabilizáló, sőt dinamizáló tényező lehet a hazai gazdaság növekedésében.

Különös súlyt ad ennek, hogy a hitelintézeti szektor 2008 óta folyamatosan jelentős veszteségeket szenvedett el. Következményként a belső költségszínvonal rendkívüli mértékű zsugorítása ment végbe. A költségcsökkentést ugyanakkor elfedi a költségként könyvelt tranzakciós illeték és a különadók rendkívül magas szintje. Mindez az elmúlt évtizedben együtt járt számos fejlesztés kényszerű elhalasztásával is.

2016-ban az általános gazdasági helyzet javulása, a piacok élénkülése egyszeri lehetőséget teremtett a banki céltartalékok csökkentésére. A kártyatársasági részvények értékesítése, valamint a külföldi piacokról származó osztalékok szektor szinten markáns, de egyszeri vagy speciális bevételt jelentettek.

„A következő években piaci és innovációs kihívásokra válaszolva a bankszektor jelentős IT beruházásokat, fejlesztéseket hajt végre. Ugyanakkor a bankoknak fenn kell tartaniuk a szigorú költséggazdálkodást, amellyel középtávon is csak mérsékelt, érdemben az európai átlag alatti nyereség biztosítható.” – mondta el Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség újraválasztott elnöke.

A bankszektor tevékenységét a tapasztalatok konstruktív értékelése és a pozitív előretekintés határozza meg, valamint a nemcsak hazai, hanem a nemzetközi térben is folyó intenzív verseny. Hazánk nemzetközi szerepvállalása, regionális súlya megköveteli a termelés növelését és a gazdasági együttműködés kiterjesztését, amihez a fejlesztési forrásokat a bankszektor képes nyújtani. A finanszírozás kétoldalú bizalmi rendszere ugyanakkor szükségessé teszi a bankszektor reputációjának helyreállítását, amely minden döntéshozó felelőssége. A gazdaság gyors ütemű, tervezhető fejlődésének elősegítéséhez a finanszírozóknak is kiszámítható szabályozásra van szükségük. Ide tartozik a különadók európai szintre való csökkentése, a tranzakciós illeték kivezetése és a jelzáloghitelezői jogérvényesítés megfelelő jogszabályi biztosítása. Ez utóbbi megköveteli a hatástanulmányokra alapozott, előre tervezett és egyeztetett változtatásokat.

A digitalizáció soha nem látott intenzitással alakítja át a hitelintézeti szolgáltatásokat. A digitalizációs fejlesztések költségei hosszú éveken át meghatározó kiadási tételei lesznek a bankszektornak, míg a bevételi / költségcsökkentési hatások majd csak hosszabb távon lesznek érzékelhetőek. A digitális előrelépés folyamatát úgy lehet biztonságosan végrehajtani, hogy a fejlesztések a valós ügyféligények mértékéig, és azok változásaival szinkronban valósuljanak meg. Ehhez alapfeltételként számítunk a magyar és az európai jogalkotás, valamint a bankfelügyelet terén a szakmai együttműködések elmélyítésére/fokozására. A fejlesztésekhez nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat a bürokratikus és adminisztratív terhek csökkentésével látjuk biztosíthatónak.

A világgazdaság is átalakulóban van, az új kihívások sokrétűek. A világ két legfejlettebb gazdasági régiójának, az Európai Uniónak és az észak-amerikai gazdasági övezetnek a partneri és pénzügyi együttműködése biztosítja az életszínvonal megfelelő szinten tartását és a fejlődés folyamatos lehetőségét. Az Európai Unió nemzetközi szerepének növelése tehát közös, így magyar érdek is. Az elmúlt években felértékelődött Kína pénzügyi szerepe, és fennmaradt Oroszország világhatalmi befolyása. A különböző történelmi fejlődés és kultúrák kölcsönös tiszteletben tartásával, a párbeszéd és a közös érdekek talaján további gazdasági és pénzügyi lehetőségek nyílnak meg. A globális gazdaság és a pénzügyi piacok további organikus fejlődése megköveteli a világgazdasági kulcsszereplők szoros együttműködését. Ezt érdemben tudják segíteni azok a bankházak, amelyek a világ meghatározó országai mellett többek között Magyarországon is aktív tevékenységet folytatnak.

Szektorunk képviseletében állást kell foglalnunk Európa gazdasági haladásának az irányáról és a sebességéről is. A bankházak egységes elveken alapuló, egységes minőségben, ugyanakkor a helyi igények szerint szolgálják ki a teljes európai lakossági és vállalati ügyfélkört. Ez is azt bizonyítja, hogy a kontinentális Európa gazdasági és pénzügyi szempontból akkor lehet erős, befolyásos és tartós egység, ha biztosítani tudja valamennyi régiójának egységes irányba mutató fejlődését, és a ma még hátráltató gazdasági különbségek csökkentését, hosszú távon megszüntetését. Az európai bankházak forrásgyűjtéssel, pénzáramoltatással és hitelnyújtással ezt a – tartósan a kiegyenlítődésre mutató – gazdasági fejlődést biztosítják. Mindebben érdekeik egybeesnek a magyar tulajdonú pénzintézetekkel, amelyek ugyancsak európai színvonalon szolgáltatnak, és egyszerre céljuk és létfeltételük hazánk fenntartható fejlődése.

A Magyar Bankszövetségben háromévente kerül sor tisztújításra, amely a mostani Testületi Ülésen vált esedékessé. Ezen a Magyar Bankszövetség újraválasztotta elnökének Patai Mihályt, alelnökének Becsei Andrást, az Etikai Bizottság elnökének Auth Henriket. A következő három évre elnökségi taggá választották Hegedűs Évát, Jelasity Radovánt, Simák Pált, Urbán Zoltánt, Zolnai Györgyöt.

A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a banki és partneri munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a bankszektor működéséhez és fejlődéséhez. 2017-ben a Magyar Bankszövetség Aranykaptár díjában részesültek:

  • Batka Anna (Magyar Bankszövetség) – a számviteli, adózási és adatszolgáltatási munkacsoportok évtizeden átnyúló lelkiismeretes irányításáért,
  • dr. Bógyi Attila (OTP Jelzálogbank) – a bankrendszert érintő jogalkotási munkálatok során nyújtott aktív, kiemelkedő tevékenységéért,
  • Makó Zoltán (Készenléti Rendőrség; Nemzeti Nyomozó Iroda) – a bankkártyás bűnözés megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett kiemelkedően hatékony munkájáért,
  • Némethné Szűcs Gyöngyi (Unicredit Bank) – a számviteli szabályozások területén végzett kiemelkedő munkájáért,
  • Weissmüller Gábor (Citibank) – a pénzügyi csalások megelőzése és felderítése kapcsán végzett magas szintű szakmai munkájáért.

 

Budapest, 2017. május 12.

Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség 2016. április 8-i Testületi Ülésének közleménye

A Magyar Bankszövetség megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett részt vett Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter, valamint jelen voltak a Magyar Nemzeti Bank alelnökei is.

A Testületi Ülésen a Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek.

A globális gazdaság és a pénzügyi piacok változásai felhívták a figyelmet arra, hogy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom visszaállítása kulcsfontosságú feladat. Ennek részeként átlátható és egyben kiszámítható pénzügyi szabályozást szükséges biztosítani az ügyfelek, a befektetők, és a piaci szereplők számára. Mindezt egy olyan ágazatban, amelynek a bevételei rendkívül alacsony kamatkörnyezetben folyamatosan csökkennek, miközben az ágazati adóterhelése pedig kiugróan magas. Mindezek következményeként a hazánkban működő bankok jövedelmezősége nem éri el a nemzetközileg elvárt minimum szintet.  A magyar bankszektor vezetői bíznak a magyar gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésében, melyet megfelelő szabályozói és társadalmi környezetben tudnak még aktívabb szerepvállalással elősegíteni, dinamizálni – emelte ki előadásában Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke. A 2015. februári szándéknyilatkozat és a kormányzattal folytatott konstruktív munka új bizalmi alapot és pozitív jövőképet hozott a szektor és a befektetők számára. Az azt követő időszak együttműködése ezen a megerősített alapon tudott elindulni.

A hitelintézeti szektor szerves része a gazdaságnak, az egyik sikere a másikét is magával vonja. Üdvözöljük, hogy a válságkezelés részeként bevezetett, bankokat sújtó adók szerződés szerinti csökkentése 2016-ban elkezdődött. A pénzügyi intézmények azonban több százmilliárd forintos éves befizetésükkel továbbra is a legnagyobb magyarországi adófizetők között maradtak. A bankszektor működési környezete közvetlen hatást gyakorol a reál-szféra aktivitására is. A kiszámíthatóság iránti általános üzleti és társadalmi elvárásoknak való megfelelés a további fejlődés alapja.

A lakásfinanszírozás hagyományosan központi eleme a lakossági banki tevékenységeknek. A Családi Otthonteremtési Kedvezményére alapozva, a magyar lakosság számossága és demográfiai helyzete alapján a bankszektor a klasszikus hitelintézeti eszközökkel kész és képes arra, hogy megfinanszírozza a szükséges újlakásépítéseket.

A gazdasági válság hatására a nagyvállalati körben érzékelhetően emelkedett a külső finanszírozás a hazai hitelezés rovására. A kis- és középvállalati ügyfélkörben, jelentős részben a jegybanki, továbbá a kkv hitelezésért felelős állami pénzintézetek programjainak eredményeként, sikerült a hitelállományt növelni. Előre tekintve, a hitelkereslet növekedésével a kis- és középvállalati állomány jelentősebb bővülését várjuk, amit az alacsony kamatszint, a szűkülő hitelmarzsok és a jegybanki új programok is segítenek.

Az európai banki közösség egységes szabályozása új versenyhelyzetet hoz, amelyben a tőkeerő, és a költséghatékonyság alapján fog a piac átalakulni. Az átalakulás a tulajdonosi kapcsolódások alapján a magyarországi bankszektort is érinti. Ezért foglalunk állást a túlszabályozásokkal szemben, ugyanakkor a túlzott módon meghatározott tőkekövetelmények és likviditási előírások visszafogása mellett. Az európai pénzügyi piac működése és további fejlődése szempontjából az Európai Unió minden jelenlegi tagországára, így Nagy-Britanniára is szükség van. Ugyanekkor a közép-kelet európai régió súlyának növelése érdekében kívánatos az uniós piac déli bővítése, amely a magyar pénzpiac regionális szerepét is erősítené.

A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a tagintézeti munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a bankszektor működéséhez és fejlődéséhez. 2016-ban a Magyar Bankszövetség Aranykaptár Díjában részesült:

  • dr. Baki József (FHB Bank) az adatvédelem és a banktitok-szabályozás alkalmazása,
  • dr. Csere Bálint (OTP Bank) - az elszámolás és a magáncsőd hitelintézeti megfelelésének kialakítása,
  • Horváth-Szladek Zoltán (Erste Bank) - a magáncsőd és végrehajtási rendeletei kidolgozásának támogatása,
  • Kárpáti Gabriella (Eximbank) - az EXIM munkacsoport szakmai irányítása,
  • Tódor Péter (Budapest Bank) - a hitelek forintosításának gyakorlati előkészítése,
  • dr. Toma Vanda (CIB Bank) – az elszámolási jogszabályok gyakorlati megvalósítása területén végzett kiemelkedő munkájáért.

Budapest, 2016. április 8.

Magyar Bankszövetség