Sajtóközlemények

2019. június 26.

Üdvözöljük a parlamenti döntést az adategyeztetési határidő módosításáról

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Bankszövetség: üdvözöljük a parlamenti döntést az adategyeztetési határidő módosításáról

A pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvényben előírt kötelező adategyeztetés határidejének elhalasztását – az ügyfelek érdekében - írásban kérte a Magyar Bankszövetség. Varga Mihály Pénzügyminiszter támogatva a kérést, előterjesztést nyújtott be, és a Parlament döntése alapján a 2019. június 26-i határidő 2019. október 31-ére módosult.

Az új határidő reális lehetőséget ad minden érintett lakossági és vállalati ügyfélnek, hogy október végéig az adategyeztetést el tudja végezni. Köszönhetően a kormányzati, jegybanki, bankszövetségi és banki kommunikációnak az elmúlt hetekben az adategyeztetés központi témává vált, és új lendületet kapott. Annak érdekében, hogy teljeskörű legyen az adategyeztetés a Bankszövetség és a tagszervezetek mindenképp folytatják a figyelemfelhívó kommunikációt.

A korábban már értesített, de az adategyeztetéssel elmaradt ügyfelek ismételt tájékoztatását a bankszektor kiemelt figyelemmel kezeli, és mindent megtesz azért, hogy arra minél előbb sor kerüljön.

A lakossági ügyfelek döntő többsége egyébként az elmúlt mintegy két évben számlanyitáskor vagy a későbbi banki ügyintézés során már azonosításra került, így nekik nincs tennivalójuk.

Ugyanakkor kérünk minden vállalati, és az egyeztetésre felszólítást kapott és kapó lakossági ügyfelet, hogy ne halogassák az adategyeztetést, - a tapasztalatok szerint a halogatott cselekvés könnyen felejtésbe csúszhat. Kötelezettségüknek, a meghosszabbított határidőtől függetlenül, mihamarabb tegyenek eleget. Így el tudják kerülni, hogy később sorba kelljen állniuk, illetve, hogy a határidő elmulasztását követően – a jogszabályi előírásnak megfelelően  - a bankszámlájukat letiltsák.

Budapest, 2019. június 26.                                 

                                             Magyar Bankszövetség

Tovább a teljes közleményre >>
2019. június 17.

Lényeges tudnivalók az adategyeztetéssel kapcsolatban

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Magyar Bankszövetség

Az ügyfélazonosítást 2019. június 26-áig azon ügyfeleknek kell végrehajtaniuk, akiknek az elmúlt hónapokban a bankok már küldtek erre figyelemfelhívást - jellemzően több csatornán és több alkalommal is.

A kötelező adategyeztetést a 2017 júniusában hatályba lépett pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) írja elő. Az ebből fakadó teendőkre a Bankszövetség a Magyar Nemzeti Bankkal és a Pénzügyminisztériummal közös közleményben már több alkalommal (2019. március 7-én, 2019. június 13-án, és számos nyilatkozatban is) felhívta az ügyfelek figyelmét. A bankok honlapjai is fontos forrásai a részletes tájékoztatásnak és figyelemfelhívásnak.

Az azonosítással kapcsolatban fontos tudni, hogy 2019. június 26-áig bezárólag az ügyfélazonosítást azon ügyfeleknek kell végrehajtaniuk, akiktől az elmúlt hónapokban a bankjuk ezt közvetlenül kérte tőlük.

Az adategyeztetési kötelezettség a lakossági ügyfelek esetében most csak és kizárólag azokra vonatkozik, akik

  • 2017 júniusa előtt (tehát több mint 2 évvel ezelőtt) nyitották az adott bankszámlát, és
  • bankjuk még nem rendelkezik a személyazonosságukat és lakcímüket igazoló érvényes okmányaik másolatával, esetleg
  • változás következett be személyi adataikban, vagy
  • kiemelt közszereplőnek (illetve közeli hozzátartozójának) minősülhetnek.

A lakossági ügyfelek többsége azért nem kapott a bankjától külön értesítést, mert vele minden rendben, nincs teendője, a szolgáltatások zavartalanul a rendelkezésére állnak június 26-a után is.

Vállalati ügyfelek esetében a kötelezettség minden ügyfelet érint. Minden vállalkozásnak, így azoknak is, amelyek az elmúlt években már tettek tényleges tulajdonosi nyilatkozatot, most újabb és részletesebb adatokat kell megadniuk (pl.: tulajdoni arányokat és minőséget), valamint a tulajdonosok, vállalatirányítók kiemelt közszereplői státuszáról is nyilatkozniuk kell.

Kérjük azokat, akik kaptak saját pénzintézetüktől adategyeztetési felhívást , hogy ne halogassák ezt a törvény szabta kötelezettségüket, hanem mihamarabb tegyenek ennek eleget, hogy a hatályos jogszabály alapján, 2019. június 26-át követően őket is zavartalanul kiszolgálhassák a pénzintézetek.

A bankok honlapjai részletes információkat tartamaznak az adategyeztetés lehetséges módjairól, csatornáiról. Azok, akik a fenti feltételek szerint érintettek, kérjük, hogy a saját pénzintézetük által megadott módon, a saját érdekükben mihamarabb végezzék el az adategyeztetést! A bankszektor dolgozói most is minden érintett lakossági és vállalati ügyfelet segítenek abban, hogy a jogszabályi kötelezettségnek meg tudjanak felelni, és a banki szolgáltatásokat igénybe tudják venni.

Tovább a teljes közleményre >>
2019. június 13.

Kötelező adategyeztetés az elmaradt banki ügyfeleknek

A Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank

SAJTÓKÖZLEMÉNYE

 

10 munkanapjuk van az adategyeztetésre az elmaradt banki ügyfeleknek

 

Budapest, 2019. június 13. A 2017 júniusában hatályba lépett pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) előírása szerint a magyarországi hitelintézeteknek legkésőbb idén június 26-ig teljeskörű ügyfél-átvilágítással kell rendelkezniük valamennyi ügyfelükről. Ennek hiányában 2019. június 27-től az adott bankok, takarékszövetkezetek vagy egyéb kötelezett pénzügyi intézmények nem teljesíthetik az érintett fogyasztók vagy vállalati ügyfelek megbízásait.

Magyarországon a bankok jelenleg több mint 10,6 millió pénzforgalmi számlát vezetnek, jelentős számú bankszámla tulajdonosi adata azonban továbbra is frissítésre, kiegészítésre szorul. Az aktívan zajló kötelező adategyeztetés a pénzmosás elleni jogszabályok által előírt kötelezettség, ami lakossági és vállalati ügyfelekre egyaránt vonatkozik. Az adatszolgáltatásban elmaradt bankszámla tulajdonosoknak mihamarabb – de legkésőbb június 26-án - szükséges elvégezniük az azonosítást.

Amennyiben a saját bank felé már megtörtént az adategyeztetés, érdemes felhívni a kötelezettségre a figyelmet az elektronikus csatornák használatában nem annyira járatos, esetleg kevésbé mobil vagy például idősebb rokonok esetében is. Minél későbbre hagyja az ügyfél a cselekvést, annál leterheltebb ügyfélszolgálatokra lehet számítani.  A pünkösdi hétvégét követő munkanapon például drasztikusan megugrott a telefonos banki ügyfélszolgálatok hívásszáma, valamint a bankfiókokba betérő ügyfelek száma is.

Amennyiben legkésőbb június 26-án nem történik meg az adategyeztetés és a szükséges nyilatkozattétel, úgy a hiányzó adatok pótlásáig a számlák használatát a pénzintézetek a jogszabályok alapján korlátozni kötelesek. Pénzforgalmi tranzakciók nem lesznek kezdeményezhetők az adott számláról, csupán az állandó átutalások teljesülnek. Ha az ügyfél később végrehajtja a szükséges átvilágítási folyamatot, a bankszámlát érintő blokkolás feloldásra kerül.

Az adategyeztetési kötelezettség a lakossági ügyfelek esetében nem általános érvényű. Azokra a számlatulajdonosokra vonatkozik, akik bankkapcsolatukat 2017 júniusa előtt létesítették, és bankjuk még nem rendelkezik a személyazonosságukat és lakcímüket igazoló érvényes okmányaik másolatával, esetleg változás következett be személyi adataikban, illetve kiemelt közszereplőnek minősülnek. A jogi személynek minősülő vállalati és egyéb szervezeti ügyfelek esetében a szolgáltatóknak új adatokat kell rögzíteniük, ezért szükséges a tényleges tulajdonosról tett nyilatkozatok újbóli beszerzése, valamint a kiemelt közszereplői státuszról való nyilatkozattétel.

A pénzügyi szolgáltatók folyamatos és egyre erősödő kommunikációval segítik érintett ügyfeleiket a tájékozódásban: személyre szóló értesítésben, írásban is felhívták a figyelmét (postai vagy elektronikus úton) azon számlatulajdonosoknak, akik még nem tették meg a szükséges adategyeztetést.

Az adatok megadására jellemzően többféle csatorna is rendelkezésre áll: személyes bankfióki ügyintézés, a hiányzó dokumentumok postai feladása vagy e-mailes megküldése, vagy akár élő videóbanki vagy netbanki úton végrehajtott azonosítás és adatszolgáltatás. A lehetőségekről a szolgáltatók honlapjain, telefonos ügyfélszolgálatain érdemes tájékozódni.

 

Magyar Nemzeti Bank                                                     Magyar Bankszövetség

Tovább a teljes közleményre >>
2019. április 05.

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye

A Magyar Bankszövetség megalapításának 30 éves évfordulójáról 2019. április 4–5-én ünnepi eseménysorozattal emlékezett meg; a kerek évforduló éppen egybeesett elődszervezete, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) megalapításának 100 éves évfordulójával. A nyitónapon a pénzügyi szektor nemzetközi vezetői fórumot tartott, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter úr nyitott meg.* A záróesemény a Magyar Bankszövetség éves Testületi Ülése volt, amelyen a bankszövetségi tagok vezetői az alábbi nyilatkozat elfogadásáról döntöttek.

A 30 éves évforduló kapcsán hálával emlékezünk azokra a bankvezetőkre és munkásságukra, akik 1989-ben megalapították a Magyar Bankszövetséget. Ezzel a lépéssel a magyar bankszektor negyvenévnyi kényszerszünet után ismét létrehozta a saját érdekképviseletét. Az elmúlt évtizedek során a Magyar Bankszövetség közismert és meghatározó szakmai érdekképviseleti szervezetté vált. Tevékenysége felöleli a teljes pénzügyi szférát, hazai és nemzetközi szerepvállalása az érdekképviselet, a gazdaság fejlődéséhez szükséges együttműködések és a pénzügyi ismeretterjesztés területén is nélkülözhetetlenné vált. A Magyar Bankszövetség a hazai bankszektor olyan szakmai „hangja”, amelytől elvárják, hogy időről időre irányadó véleményeket, állásfoglalásokat tegyen közzé a hazai és nemzetközi gazdasági változások függvényében.

Napjainkban aggodalommal vegyes bizakodással kell szólnunk az európai gazdasági és pénzügyi fejleményekről. A kihívások közepette is képviselnünk kell azt az alapvető érdekünket, hogy növekedjen az Európai Unió gazdasága, erősödjön az unió, és mindazon nemzetállamok otthonra leljenek benne, amelyek területileg, gazdaságilag és kulturálisan beleilleszkednek. Éppen a fenntartható gazdasági növekedés szempontjait szem előtt tartva, szektorunknak alapvető érdeke a Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok és az abból fakadó hátrányos következmények mérséklése. Ugyanezen okból támogatjuk déli szomszédaink mielőbbi uniós csatlakozását. Az egységesülő és növekvő európai gazdaság nemzetállamainak közös érdeke, hogy a világ gazdasági fejlődésében meghatározó szerepet vállalhassanak. Itt kell hangsúlyoznunk, hogy a bankszektor a különböző országokban betöltött szerepével és meglevő likviditásával az európai gazdaság növekedését biztosítani képes. Ugyanakkor regionális és nemzetközi versenyképességünk növelésének alapjait egy hatékony és egységes európai szabályozói környezet teremtheti meg.

Az elmúlt évek sokszor rendkívüli kihívásai közepette szövetségünk elnöke, Patai Mihály többször idézte a ciklikus fejlődés bibliai eredetű megfogalmazását, azaz a hét szűk és hét bő esztendőt. Az első időszak nemcsak többféle okra visszavezethető veszteséggel sújtotta a szektort, hanem kellő források híján az egyébként szükséges fejlesztésekben is számos elmaradás halmozódott fel. 2018-ban a bankszektor sikeres évet zárt. A ciklus jelenlegi, reményeink szerint felívelő időszakának kezdetén mihamarabb pótolni kell a hiányokat mind a fejlesztésben, mind az eredményességben. Hiszen így tudjuk majd megfelelő ösztönzéssel segíteni a fenntartható gazdasági fejlődést a digitális átállás korszakában. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a hét szűk esztendőről sem, hiszen valós mérleget csak a ciklus mindkét felének együttes értékelése nyomán vonhatunk. Másrészt a társadalmi tanulságok sokat segíthetnek abban, hogy az új szabályozások fokozzák a versenyképességet, s azzal együtt támogassák a fenntartható növekedést.

A következő időszak a banki szolgáltatások területén a digitális átállásról szól majd. A teljes bankszektor arra készül, hogy mindazon innovatív szolgáltatásokat képes legyen kínálni, amelyek az ügyfélélményt valóban biztonságos informatikai felületen nyújtják majd. A biztonságosan nyújtható pénzügyi szolgáltatások területén a bankszektor piacvezető szerepre készül; az ehhez szükséges alapot – az innovációk iránti elkötelezettségen túl – a szektor tőkeereje, átfogó informatikai tapasztalatai és ügyfélismerete szolgáltatják. A magyar bankszektor az ügyfelek biztonságát ma is a nemzetközi élvonal szintjén garantálja, és ez így marad a digitális korszakban is. Ugyanebből a szempontból fontos, hogy a szabályozó azonos feltételeket biztosítson, és azonos elvárásokat fogalmazzon meg a piac régi és új, klasszikus és innovatív stb. szereplőivel szemben.

Az évfordulós események kapcsán a Magyar Bankszövetség Aranykaptár Díjakat adott át a bankszektor fejlődésében jelentős szerepet vállaló felső vezetőknek, továbbá a bankszövetségi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek.

 

Aranykaptár Díjban részesültek:

A bankszektorban végzett munkásságukért:

  • Włodzimierz Kiciński úr, a Lengyel Bankszövetség főtitkára,
  • Kovács Erika asszony, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke,
  • Nyemcsok János úr, az MKB Bank általános vezérigazgató-helyettese,
  • Siklós Jenő úr, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese,
  • Wéber Andrea asszony, a CIB Bank ügyvezető igazgatója,
  • Wolf László úr, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

A Bankszövetségben végzett munkájukért:

  • Büki Erzsébet asszony, az Oberbank termékfejlesztési vezetője,
  • Fényi Zoltán úr, a Sberbank vezető jogtanácsosa,
  • Molnár Csaba úr, a Raiffeisen Bank osztályvezetője,
  • Pál Zsolt úr, a Miskolci Egyetem docense,
  • Pintér Szabolcs úr, a Bank of China főkönyvelője.

 

* A tizenhárom országot képviselő küldöttségeket, a kormányzati és jegybanki vezetőket, valamint a hazai bankvezetőket az MKB Bankban tartott vezetői fórum után az OTP Bank látta vendégül gálavacsorán, amelyen Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter asszony és Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter úr üdvözölte a részvevőket. A második napon, április 5-én délelőtt az OTP Bank támogatásával nemzetközi konferenciát szerveztek, amelyen a kormány képviseletében Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár úr, a Magyar Nemzeti Bank képviseletében pedig Windisch László alelnök úr tartott előadást. A hazai és nemzetközi bankszektor képviselői közül többek között Csányi Sándor úr, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály úr, a Magyar Bankszövetség elnöke és Wim Mijs úr, az Európai Bankföderáció (EBF) vezérigazgatója tartott előadást. Ezt követően az európai bankszövetségi delegációk az európai–ázsiai együttműködésről tanácskoztak Yang Zaiping úrral, az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) főtitkárával.

 

Budapest, 2019. április 5.                                      Magyar Bankszövetség

Tovább a teljes közleményre >>
2019. március 07.

A nem teljeskörűen azonosított ügyfelek idén nyártól nem indíthatnak banki műveleteket

A Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium

SAJTÓKÖZLEMÉNYE

 

A nem teljeskörűen azonosított ügyfelek idén nyártól nem indíthatnak banki műveleteket

 

Budapest, 2019. március 7. – Idén június 26-ig minden pénzügyi intézménynek el kell végeznie azon ügyfelei teljeskörű ügyfél-átvilágítását, akikkel 2017 júniusa előtt létesített ügyfélkapcsolatot, és akik esetében nem rendelkezik a jogszabály által előírt adatokkal, dokumentumokkal. Ezek hiányában az ügyfelek 2019. június 26. után – a hiány pótlásáig – nem tudnak újabb ügyleteket indítani. Az ügyfél-átvilágításhoz szükséges adatok, dokumentumok postán, élő videóbanki vagy netbanki úton is megadhatók.

A 2017 júniusában hatályba lépett pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) előírása szerint a magyarországi hitelintézeteknek legkésőbb idén június 26-ig teljeskörű ügyfél-átvilágítással kell rendelkezniük valamennyi ügyfelükről. Ennek hiányában 2019. június 27-től az adott bankok, takarékszövetkezetek vagy egyéb kötelezett pénzügyi intézmények nem teljesíthetik az érintett fogyasztók vagy vállalati ügyfelek megbízásait.

A Pmt. megváltozott szabályai értelmében a pénzügyi intézményeknek rendelkezniük kell a lakossági ügyfelek törvényben előírt személyes adataival, valamint a személyazonosságot és a lakcímet igazoló okmányaik másolatával. Ezen felül ügyfeleik kiemelt közszereplői státuszát is meg kell állapítaniuk (vagy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis segítségével vagy az ügyfél által tett nyilatkozat alapján). A vállalati ügyfelek esetében a szolgáltatóknak új adatokat kell rögzíteniük, ezért szükséges a tényleges tulajdonosról tett nyilatkozatok újbóli beszerzése. A hiányos adatokkal, dokumentumokkal rendelkező, érintett ügyfeleiket a szolgáltatók a szükséges teendőkről részletesen tájékoztatják.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium tavaly októberben közleményben emlékeztetett arra, hogy az ügyfelek a még hiányzó, szükséges okmánymásolatokat és nyilatkozatot nem csak hitelintézetük személyes felkeresésével, de akár postán is beadhatják. Ezeket a szolgáltató akkor fogadhatja el, ha a másolatok megfelelő minőségűek, az ügyféladatok jól láthatók, s ez alapján az ügyfél egyértelműen azonosítható a korábbi átvilágításon már átesett személlyel.

Több hitelintézetnél már lehetőség van arra is, hogy az ügyfelek az illetékes banki ügyintézővel való élő – kamerás és mikrofonos számítógép vagy mobiltelefon segítségével történő – videókapcsolat révén tegyenek eleget a teljeskörű ügyfél-átvilágításnak. E lehetőségről az adott hitelintézetek honlapjain, telefonos ügyfélszolgálatain kérhető információ.

Az MNB idén januártól életbe lépett pénzmosás-megelőzési rendelete emellett lehetővé teszi a nyilatkozatok netbankon történő beküldésének lehetőségét is, ennek részletes igénybevételi lehetőségéről a pénzügyi intézmények adnak tájékoztatást az ügyfeleknek.

A pénzügyi intézmények nyilvántartásai szerint az ügyfelek jelentős részéről még nem állnak rendelkezésre a Pmt. új előírásainak megfelelő, a teljeskörű ügyfél-átvilágításhoz szükséges adatok és dokumentumok. A pénzügyi intézmények értesítését követően érdemes mielőbb eleget tenni az adatpótlásra történő felhívásnak, különben fennáll a veszélye annak, hogy az érintett ügyfelek nem tudnak újabb ügyleteket kezdeményezni.

 

Magyar Bankszövetség                   Magyar Nemzeti Bank                  Pénzügyminisztérium

Tovább a teljes közleményre >>
2018. október 16.

A nyugdíjpénztári és lakástakarékpénztári rendszerekről

Sajtónyilatkozat

Budapest, 2018. október 16.

A nyugdíjpénztári és lakástakarékpénztári rendszerekről

 

A felelős gazdálkodás fontos sarkokköve a megtakarítás. Senki által nem vitatott tény, hogy ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet.

A lakossági megtakarításokat időhorizontjuk alapján a következő növekedési sorba szokás rendezni: bankbetétek, értékpapírok és befektetési alapok, lakástakarékossági konstrukciók, nyugdíjalapok. Most kormányzati intézkedések érintik a két hosszú futamidejű konstrukciót. A Magyar Bankszövetség két szempontra hívja fel ezek kapcsán a figyelmet annak érdekében, hogy erősödhessen a felelős gazdálkodás, nőjjön a társadalom pénzügyi edukációs felkészültsége, és legalább fennmaradjon a megtakarítások volumene.

  1. A nyugdíjpénztári takarékosság a felelős egyéni, családi gazdálkodás kiemelkedően fontos, hosszú távú összetevője. Kiszámíthatóságot, biztonságot visz a társadalom tagjainak életébe a kedvező hozamok mellett. A nyugdíjpénztárakba kerülő források évtizedekre biztosítják a magyar állampapírok, kötvények és tőzsdei befektetések jól kiszámítható fedezetét, így a magyar gazdaság szabad fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. A Magyar Bankszövetség egyértelmű kérése, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsák vissza.
  2. A lakástakarékpénztári megtakarítás az elmúlt két évtizedben a pénzügyi tudatossági stratégia egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb eszközévé vált. Hazánkban a lakástakarékpénztári rendszeren keresztül eddig több, mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez, csakúgy, mint a hasonlóan alapvető szükségletet kielégítő lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2.000 milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 milló család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van). 

A lakástakarékpénztári termék érdemben hozzájárul az új lakás építési piac fellendítéséhez, az ügyfelek ugyanis szívesen kombinálják a kamattámogatott hitelekkel. Kiegészíti továbbá a CSOK igényléseket is, és a jogszabályban előírt önerő előteremtéséhez is kiváló lehetőséget biztosít.

Mindezek mellett a termék jelentős szerepet játszik a gazdaság fehérítésében is, hiszen a pénz felhasználását mindenkor számlával kell igazolni. A lakástakarékpénztári rendszer ezáltal jelentős ÁFA jövedelmet csatornázott be az állami költségvetésbe. Számításaink szerint a rendszer közvetlen és közvetett hatásain keresztül  a támogatási kiadásokat tartósan meghaladóan járul hozzá a költségvetés bevételi oldalához.

A Magyar Bankszövetség kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett forma helyett, szakmai egyeztetés alapján legyen lehetőség olyan új konstrukció mihamarabbi közös kialakítására, amelyben a magyar családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit szolgálva, az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhessen hosszú távon.

Magyar Bankszövetség

Tovább a teljes közleményre >>
2018. október 09.

Hogyan ne kerüljünk a csalók hálójába

SAJTÓANYAG

2018. október 9.

Hogyan ne kerüljünk a csalók hálójába

 

Magyarországon havonta több mint 100 ember esik az adathalászok áldozatául

A piaci cégek folyamatosan fejlesztik biztonsági rendszereiket, de nagyobb körültekintés szükséges az ügyfelek részéről is

Magyarországon havonta több mint 100 adathalászok által elkövetett bűncselekmény válik ismertté a hatósági és vállalati statisztikák szerint. Ez a szám feltehetően csak töredéke a ténylegesen megtörtént összes csalásnak: a becslések szerint azoknak az embereknek a száma, akik telefonos vagy online csalás áldozatai lesznek, a valóságban meghaladhatja az évi több ezret is. A hazai piaci szereplők - így a hitelintézetek, telekommunikációs cégek, közmű szolgáltatók - fejlett rendszereket vetnek be a csalókkal szemben, és a tudomásukra jutott gyanús esetekben figyelmeztetik az ügyfeleiket. Ám a bankszámlán elérhető pénzünket mindenképpen ugyanolyan figyelmesen és körültekintéssel kell kezelnünk, mint ahogy a pénztárcánkra figyelünk. A kibertámadások kivédése közös társadalmi érdek és feladat – hívja fel erre a figyelmet az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Bankszövetség és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet.

 

Az elektronikus fizetési rendszerek hazánkban a legkomolyabb nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelelnek. A Magyar Bankszövetség részéről elmondhatjuk, hogy a hazai bankok folyamatosan fejlesztik rendszereiket, hogy minél hatékonyabban ki tudják szűrni és meg tudják akadályozni a visszaéléseket. Európai összehasonlítások évről-évre megerősítik, hogy hazánk fizetésforgalmi rendszerei a legbiztonságosabbak között vannak.

A támadásokat ennek ellenére nem lehet teljesen kizárni, mert a csalók a bankokat megkerülve közvetlenül próbálkoznak megtévesztéssel az ügyfelek adataihoz hozzájutni. Sajnos az óvatlan ügyfelek sok esetben maguk szolgáltatják ki saját bizalmas adataikat. A támadások hatékony kivédésében tehát az ügyfelek tudatos magatartása is nélkülözhetetlen.

Az internetbűnözők által elkövetett leggyakoribb, egyszersmind a legtöbb problémát okozó bűncselekmény az adathalászat (phishing). Az elkövetési mód lényege, hogy a támadók telefonon, e-mailben vagy egy közösségi oldalon keresztül megtévesztik a kiszemelt áldozatokat, és megpróbálják rávenni őket arra, hogy saját maguk adják meg adataikat az illetékteleneknek, vagy önszántukból utaljanak át nekik pénzt.

Hogyan védekezzünk?

  • Gyanakodjunk, és legyünk különösen körültekintőek akkor, ha az üzenet azt sugallja, hogy azonnal cselekedni kell (pl. felfüggesztik a bankszámlánkat, telefonszolgáltatásunkat, felhasználói fiókunkat). A csalók célja ilyenkor az, hogy a siettetés miatt meggondolatlanul cselekedjünk. Ne dőljünk be ennek a trükknek, és megfontoltan mérlegeljük, hogy egyáltalán ügyfelei vagyunk-e az adott cégnek.
  • Bizalmas információkat (pl. bankszámla adatok, jelszavak, PIN kód) emailben egyetlen bank sem kér ügyfeleitől. Soha, semmilyen körülmények között ne adja meg azonosítóit, hiszen a bankja már ismeri azokat.
  • Szinte biztos, hogy adathalászokkal van dolgunk abban az esetben is, ha egy önmagát hivatalosnak feltüntető szervezettől olyan levelet kapunk, amit helytelen magyarsággal, hibás nyelvtannal írtak meg, vagy nem a vállalat központi címéről érkezik (@gmail.com, @freemail.hu). Gyanakodjunk, ha akár egyetlen ékezethiányt észlelünk a levélben!
  • Mindig ellenőrizze, hogy a belépési vagy az adatbekérő oldalt valóban a szolgáltatója üzemelteti e. Ha a szokásostól eltérő (logó helye, az oldal színe, szövegezése) oldalt lát, inkább hívja fel szolgáltatóját.
  • Ellenőrizze a böngésző sávban szereplő url-t. Ha a szokásostól eltérő, a korábbi linkekhez nem hasonlító címsort lát, vagy ha a https kiterjesztés hiányzik, fogjon gyanút!
  • A váratlan, nagy összegű nyeremény is gyanakvásra adhat okot. Ilyenkor vegyük fel a kapcsolatot a szolgáltatóval, ne teljesítsük például a csalók kis összegű kártyafeltöltésre, átutalásra irányuló kérését!

Ajánlott teendők:

  • Ha egy email vagy üzenet adathalász támadásnak tűnik, akkor azt törölje! Semmiképp se adja meg az adatait, ne nyissa meg a csatolmányokat, és ne kattintson az üzenetben szereplő linkre!
  • Ha csalás áldozatává vált, ne szégyellje! Tegyen feljelentést, jelezze a hatóságoknak! Csak így segíthető elő a sikeres nyomozás, a csalások felderítése és a tettesek megbüntetése.
  • Ha bármi kétsége van, bátran kérdezzen! Híva fel a bankjának vagy a tájékoztatásban megnevezett cégnek az ügyfélszolgálatát!
  • Minden gyanús kísérletet, küldeményt haladéktalanul jelentsen be a szolgáltatójának vagy bankjának az ügyfélszolgálatán!

NKI tájékoztató az adathalászatról

Tovább a teljes közleményre >>
2018. április 20.

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye

A Magyar Bankszövetség 2018. április 20-án megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett vendégként Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter Úr, valamint Gerhardt Ferenc úr, a Magyar Nemzeti Bank Alelnöke vettek részt.

 

A Testületi Ülés megemlékezett a Magyar Bankszövetség elnökségének tragikus hirtelenséggel elhunyt tagjáról, Urbán Zoltán úrról, az Eximbank volt vezérigazgatójáról.

A Testületi Ülés a Magyar Bankszövetség elnökségének új tagjává Bernáth Tamást (MFB – Elnök-vezérigazgató) választotta meg.

A Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek:

Nyilatkozat/Kommüniké

A 2017-es év kapcsán arról adhatunk számot, hogy a magyar bankszektor a 2008-at követő hosszú, nehéz időszak után kiemelkedő évet zárt. A múlt év eredményessége illeszkedik a nemzetközi és a régiós tendenciákhoz. Az elért nyereség jellemzően eredménytartalékba került, ami a bővülő hitelaktivitáson keresztül a gazdaság gyorsuló növekedését segíti elő. A bankszektor pozitív eredményét a szektor stabil működése mellett a hitelezési kockázati költségek kedvező alakulása alapozta meg. Ugyanakkor a dinamikus technikai fejlődésnek és a változó ügyféligényeknek való megfelelés folyamatos megújulást, alkalmazkodást és innovációt kíván a szektor szereplőitől.

„A bankszektor csak kiszámítható jogi, adózási és irányítási feltételeket biztosító gazdasági közegben tudja hatékonyan szolgálni a gazdaság fejlődését, amelynek a többi szereplője is hasonló környezetet vár el. Ezért továbbra is az együttműködésekre, a gondos szakmai egyeztetésekre helyezzük a hangsúlyt a jogalkotókkal és a hatóságokkal való kapcsolatainkban.” – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke.

A magyar bankszektor valamennyi szereplője felsorakozik amellett a meghatározó közös cél mellett, hogy a pénzügypolitikában erősödjön a folytonosság és a kiszámíthatóság. A vállalkozások és a hitelezők számára rövid és hosszú távon is ez biztosíthatja az eredményes működést. Az európai uniós források dinamikus felhasználása után új időszak következik, ahol minden gazdasági szereplőnek meg kell találnia azt a versenyképes fejlődési pályát, amely a jövőjét meghatározza. A szükségessé váló átalakítások és fejlesztések finanszírozásához a hazai bankszektor kellő tőkeerővel és likviditással rendelkezik.

Nem feledkezhetünk el a nemzetközi versenyhelyzetről sem. Versenyképességünk javítása szempontjából elengedhetetlen, hogy az előttünk álló években a bürokratikus túlszabályozások nemzeti leküzdésével az elsők között kerüljünk ki az európai államok közt zajló szabályozói versenyből. E cél elérését nagymértékben segítheti, ha a jogalkotó már a szabályozás kezdeti stádiumában bevonja a pénzügyi szektor képviselőit a jogszabály előkészítési folyamatba. A magyar gazdaság fenntartható és jó teljesítményéhez, valamint az országhatárokon átnyúló bővüléséhez a finanszírozó magyar hitelintézeteknek vissza kell szerezniük, majd meg kell tartaniuk régiós versenyképességüket. Ezért nélkülözhetetlennek tartjuk az egykoron átmeneti válságmenedzselésként bevezetett extra terhek kivezetését. Így

  • a banki és pénzintézeti különadók ütemezett kivezetésének véghezvitelét,
  • a gazdaságfehérítést és a készpénzmentesítést akadályozó tranzakciós illetékek csökkentését, majd megszüntetését, és ezen belül
  • az ingyenes banki szolgáltatások (pl. a havi 150 ezer forintos készpénz felvétel) utáni minden formájú adó vagy illeték eltörlését.

A magyarországi pénzpiac része az európai és a globális piacnak. Olyan időkben, amikor a protekcionista tendenciák a magyar gazdaságra is veszélyt jelentenek, érdekeink érvényesítése csak az Európai Unió egységes fejlődése és a gazdasági integráció elmélyítése mellett biztosítható, ezért elkötelezettek vagyunk e célok mellett. Támogatandónak tartjuk továbbá a Brexit tárgyalások olyan lezárását, melynek eredményeként a meglévő gazdasági kapcsolatok fennmaradnak.

A globális bankszabályozások területén pedig kívánatosnak tartjuk a nemzetközileg egységes alkalmazást, hogy az Európai Unió pénzügyi rendszerének fejlődése, és gazdaságának bővülése versenyhátrányoktól mentesen, és fenntarthatóan mehessen végbe.

A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a banki munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a hitelintézeti szektor működéséhez és fejlődéséhez. 2018-ban a Magyar Bankszövetség Aranykaptár díjában részesültek:

  • Gáspár Bence (OTP Bank) a hitelintézeti szektorban végzett kiemelkedő kommunikációs tevékenységéért és elkötelezettségéért;
  • Jeges Rita (Erste Bank) a Magyar Bankszövetség munkájának áldozatos és konstruktív támogatásáért;
  • Király Marcell (K&H Bank) a bankszektor vállalatfinanszírozási és KKV fejlesztési területén végzett kiemelkedő munkájáért;
  • Nagy Róbert (Garantiqa Hitelgarancia) a garantált kis- és középvállalati hitelezés növekedéséhez hozzájáruló, kiemelkedő és innovatív tevékenységéért;
  • Rankó Attila (Deutsche Bank) a pénzforgalom és az európai bankszabályozás adaptációja területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Budapest, 2018. április 20.

Magyar Bankszövetség

Tovább a teljes közleményre >>
2018. március 08.

Miskolci Pénz7 Pénzügyi Kultúra Konferencia és Fintelligence Központ megnyitó

Miskolc, 2018. március 8.

A 2017/2018. tanévben már negyedszer kerül megrendezésre a Pénz7 - a pénzügyi és vállalkozói témahét. A program együttműködő szakmai partnerei − az Emberi Erőforrások Minisztériuma mint projektgazda, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország Alapítvány – küldetésüknek tekintik a gazdasági-pénzügyi szemléletformálást, valamint azt, hogy segítséget nyújtsanak a mindennapokban előforduló pénzügyi helyzetekhez, a tudatos felnőtté váláshoz. A Pénz7 rendhagyó tanórái az egyes korosztályok sajátosságait figyelembe véve, játékosan, színesen, élményszerűen adják át és járják körbe a felelős döntéshez szükséges ismereteket. A témahét lehetőséget teremt arra is, hogy önkéntes pénzügyi szakemberek és vállalkozók bevonásával a napi gyakorlat is közelebb kerüljön a fiatalokhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy a Pénz7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon semmilyen márka, kereskedelmi logó nem jelenik meg. A programra évről évre egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik országszerte: idén már több mint 1200 iskola több mint 200 ezer diákja mintegy 15 ezer rendhagyó tanóra keretében vesz részt a programban.

Tovább a teljes közleményre >>
2018. március 06.

MNB Ingatlankockázati ajánlás

A Magyar Bankszövetség Elnökségének Közleménye

2018. március 6.

Az elmúlt években a kormányzat, a jegybank és a bankszektor számos intézkedést tett a 90 napon túli késedelemmel rendelkező (NPL) hitelek arányának csökkentése érdekében. A felek közös erőfeszítéseinek hatására az NPL hitelek aránya 2010 óta először tíz százalék alá csökkent. A vállalati hitelek terén hasonlóan kedvező folyamat volt megfigyelhető, a nemteljesítő hitelek volumene 320 milliárd forintra, arányuk pedig mintegy 5,2 százalékra csökkent.

 Az NPL arány csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy a vállalati és lakossági szegmensben egyaránt tapasztalható pozitív hitelezési fordulat fenntartható legyen. A hitelezési aktivitás növekedése azonban kihívások elé is állítja a bankszektort azáltal, hogy bankoknak komoly figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a most felépülő portfoliók esetén az alacsony NPL arány hosszú távon is fenntartható legyen. Az elmúlt időszakban a jó minőségű portfóliók kialakítását és fenntartását a jogalkotó a legjobb banki gyakorlatok összefoglalása és közzététele útján is támogatta. A Magyar Bankszövetség üdvözli, hogy az MNB e körben kiadott szabályozó dokumentumai három új ajánlással bővülnek, az NPL hitelekkel kapcsolatos banki stratégia, illetve a projekthitel- és ingatlanértékelés tárgyában. A most publikált ajánlások erénye, hogy azokat a jegybank a szektor javaslatait is figyelembe véve dolgozta ki, ami segítheti a szabályok hatékony alkalmazhatóságát. A konstruktív együttműködés alapjaira építkezve javasoljuk, hogy a bankok visszajelzései alapján rendszeresen kerüljön sor a jegybanki előírások felülvizsgálatára és finomhangolására, így biztosítva, hogy a hazai bankok ne kerüljenek versenyhátrányba az esetlegesen megengedőbb szabályozói környezeten működő külföldi versenytársaikkal szemben. Ilyen felülvizsgálatra érdemes rendelkezés lehet például a projekthitelek kapcsán a bizonyos feltételek esetén előírt kötelező féléves előtörlesztési mérték szabályainak lazítása, illetve az ingatlan értékek negyedéves újraértékelése szükségességének újragondolása.

A fentiek mellett azonban indokolt szót ejteni a bankszektorra nehezedő szabályozói nyomásról, amely az Országgyűlés és a Jegybank által alkotott szabályoknak és az EU-s normának való megfelelés biztosítása érdekében folyamatos jelentős többlet erőforrást igényel. Az ilyen jellegű nyomás mérsékléséhez az MNB is hozzájárulhat azzal, hogy az ajánlásokban foglaltak teljesítésére a jelenleginél hosszabb felkészülési időt biztosít a bankok részére.

 

A Magyar Bankszövetség Elnöksége

Tovább a teljes közleményre >>
2018. március 05.

Pénz7 Pénzügyi Kultúra Konferencia és Fintelligence Központ megnyitó

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2018. március 5.

 „A pénzügyi oktatás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a lakosság kapcsolódni tudjon a pénzügyi világhálóhoz, kezelni tudja a hiteleket és a megtakarításokat, továbbá értse és megértse a pénzügyi rendszer működését és kockázatait. A pénzügyi kultúra fejlesztése a kormányok, az oktatási intézmények és a pénzügyi szféra közös feladata. Végső soron pedig a gazdaság teljesítőképességét növeli a társadalom pénzügyi kultúrájának és ismeretének a növelése” – mondta el Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára a Miskolci Egyetemen rendezett Pénz7 ünnepi eseménysorozat felvezetésében.

 A kormányzat által elfogadott „Pénzügyi Tudatosság Fejlesztésének Stratégiája” a következő 7 évre határozza meg a kiemelt cselekvési pontokat, ezek közül is kiemelve a pénzügyi edukáció és a szemléletmód fejlesztését, melyek a siker kulcs tényezői – mondta el Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár a Miskolci Egyetem FINTELLIGENCE Pénzügyi Oktatási Centrumának az átadásán. A FINTELLIGENCE Központ a pénzügyi oktatásoknak és tudományos kutatásoknak olyan központja, mely a legkorszerűbb digitális eszközök alkalmazásával és interaktív kiállítással hozza közelebb a pénzügyi ismeretet és kultúrát az ifjúság számára.

A Miskolci Egyetemen szeptemberben már elkezdődött a Pénzügyi kultúra tantárgyat oktatása. Ezen az egyetemi oktatók és külső – köztük a Magyar Nemzeti Bank, az NGM és a hazai pénzintézetek - szakembereinek a bevonásával próbaoktatásra került az első magyar nyelvű, átfogó Pénzügyi Kultúra könyv, mely a jövőben a hazai pénzügyi kultúra oktatás meghatározó felsőoktatási tankönyve lehet – mondta el Veresné Somosi Mariann a Gazdaságtudományi Kar dékánja és Pál Tibor a kapcsolódó szakmai konferenciát szervező Pénzügyi és Számviteli intézet igazgatója. Büszkén számoltak be arról, hogy a pán-európai Money Week (magyarul Pénz7) eseménysorozatnak a Miskolci Pénz7 Tudományos Konferencia meghatározó eseményévé nőtte ki magát. Az idei eseményen 400 résztvevő 9 szakmai tudományos előadást, két kerekasztal beszélgetést és egy könyvbemutatót hallgathatott meg, továbbá  a Fintelligence Központ átadásán vehetett részt.  A Fintelligence Központ a Magyar Bankszövetség szakmai és szervezői közreműködésével, továbbá az OTP, az MFB és a Mastercard főtámogatóként meghatározó, valamint a GIRO, a BÉT, a BISZ, a Garantiqa, az OBA, a Pénztárszövetség és a BNL további anyagi hozzájárulásával valósult meg. 

Tovább a teljes közleményre >>
2017. december 30.

Emlékezés Urbán Zoltánra

Megrendülve kaptuk a hírt, hogy nagyrabecsült vezetőtársunk, Urbán Zoltán földi pályafutása véget ért. Közel három évtizeden át aktív részese volt a magyar gazdaság fejlesztésének, melyet hazai és nemzetközi banki szerepvállalással segített. Emberi tisztesség, szakmai alázat, baráti segítőkészség kísérte végig életét.

A feltámadás reménységével köszönök el tőle, a Magyar Bankszövetség kiváló elnökségi tagjától, barátomtól, az Eximbank vezérigazgatójától, két gyerek édesapjától.

Kovács Levente

Magyar Bankszövetség főtitkár

Tovább a teljes közleményre >>
2017. december 05.

Érintőkártya biztonság – SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ - 2017. december 5.

ÉRINTÉSSEL FIZETNI – AJÁNLOTT VAGY NEM AJÁNLOTT?

A rendőrség és a Magyar Bankszövetség közös sajtótájékoztatón tisztázta az érintéses bankkártyák kapcsán a közösségi médiában keringő álhírek valótlanságát.

A XXI. században egyre többen és egyre többször fizetünk bankkártya segítségével, az érintéses fizetésre alkalmas bankkártyák alkalmazása is rohamosan terjed. A közelmúltban az interneten terjedő álhíreket tapasztalva a rendőrség és a Magyar Bankszövetség 2017. december 5-én közös sajtótájékoztatót tartott.

Németh Ágnes rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője elmondta, hogy megvizsgálták a hír valóságtartalmát, ilyen bűncselekményről szóló bejelentés azonban nem érkezett, ilyen ügyben nyomozást a rendőrség nem folytatott. Az elektronikus zsebtolvajokról szóló álhírek (ugyanazokkal a fotókkal) már évekkel ezelőtt számos országban felbukkantak. Az osztályvezető tájékoztatója során külön kiemelte, hogy a közösségi médiában megosztott tartalmak valóságtartalmát minden esetben ajánlott ellenőrizni, mielőtt megosztanánk.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője a sajtótájékoztatón ismertette, hogy Magyarország az EKB és egyéb nemzetközi statisztikák szerint is az egyik legbiztonságosabb bankkártya használó ország.

Az érintéses fizetést hazánkban már több éve széleskörűen, gyakran használjuk. A Magyar Nemzeti Bank (2017 második negyedévére vonatkozó) adatai szerint a kártyás vásárlások számának kétharmada történik jelenleg az érintéses technológia használatával. A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszámából az érintőkártyák aránya - az első félév végén - mintegy 68 százalék (több mint 6 millió darab). Az érintéses terminálok száma 92 ezer darab, a teljes állomány mintegy 80 százaléka. Az érintéses fizetés 6 évvel ezelőtti magyarországi megjelenése óta a bankkártyás visszaélések számában nincs ehhez kapcsolódó növekedés.

Ugyanakkor időről időre felröppenek hírek, melyek az érintéses fizetés biztonságát kérdőjelezik meg. Az érintéses fizetés felgyorsítja a bankkártyás fizetés folyamatát, de fenntartja a kártyás fizetés sok összetevős biztonságos környezetét.

Sokszori kísérletezéssel ugyan elképzelhető, található olyan helyezet, amikor a nálunk lévő bankkártya képes lehetne kapcsolatba lépni egy elfogadó terminállal tranzakció megvalósítására, azonban, hogy észrevétlenül fizetés valósuljon meg, az több szempontból sem életszerű:

  • Egyrészt a leolvasó eszközzel 2-3 centiméterre kellene észrevétlenül megközelíteni a kártyát, ami meglehetősen nehéz kihívás, hiszen a bankkártyánk általában a tárcában, esetleg több más kártyával együtt különféle helyeken lehet nálunk.
  • Másrészt a tranzakciót megelőzően a terminált adatbevitellel fel kell készíteni a fizetésre– ahogy ezt az üzletekben is látjuk a pénztárosoktól. Ezt a műveletet minden tranzakció előtt feltűnésmentesen kellene elvégeznie a csalónak.
  • Az érintéses típusú tranzakció maximális értékhatára jelenleg 5000 forint.

Ez a csalástípus tehát a csalóknak nagy kockázatot, helyszíni jelenlétet ugyanakkor kisebb összegű bevételt eredményezne.

Ami azonban a legfontosabb: A bankkártyás fizetések mögött egy fizetési rendszer van, vagyis a vásárlás megtörténtét követően az elszámolást bankok és kártyatársaságok felügyelik. A csalónak olyan elfogadó terminállal kellene rendelkeznie, amely bankhoz, elfogadó partnerhez kapcsolódik, aki jóváírja számára az összeget. Ha egy terminállal kapcsolatban a bankok, kártyatársaságok kifejezetten sok csalással érintett tranzakciót tapasztalnak, azonnali vizsgálatba kezdenek, letiltják a terminált. és annak üzemeltetőjéről eljuttathatják az adatokat a felé. Ilyen típusú visszaélés az elfogadó számára 1-2 napon belül ismertté válik. A kereskedő adatai az elfogadó banknál ismertek, rögzítettek, hatósági vizsgálathoz elérhetőek.

Természetesen maga a kártyabirtokos is sokat tehet a biztonságos kártyahasználatért, ha SMS kontroll szolgáltatás segítségével figyelemmel kíséri saját kártyás költéseit. Ha a kártyabirtokos olyan kártyahasználatról kap értesítést, amelyet nem ő kezdeményezett, tehát jogosulatlan tranzakcióról van szó, fontos, hogy haladéktalanul értesítse bankját.

A statisztikák szerint a bankkártyás visszaélések legnagyobb arányban továbbra is az online, internetes vásárlásokhoz kapcsolódnak  - az esetek 72 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz.

Dr. Szabó Henrik címzetes rendőr alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa a biztonságos online vásárlással kapcsolatos rendőrségi ajánlásokat osztott meg a résztvevőkkel.

A kapcsolódó videóban az Europol által készített, az online vásárlásokról szóló kisfilmet láthatják.

Tovább a teljes közleményre >>
2017. november 29.

Tovább erősödnek a kínai-magyar pénzügyi és gazdasági kapcsolatok

A Kína és Magyarország közötti pénzügyi együttműködés új szakaszát jelenti, hogy az Asian Financial Cooperation Association (AFCA) megállapodást kötött a Magyar Bankszövetséggel - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szervezet budapesti magas szintű vezetői fórumán.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az AFCA úgy döntött, hogy Magyarországot hídként használja európai kapcsolatai erősítéséhez. A Magyar Bankszövetség és az AFCA, valamint a Kínai Bankszövetség közötti együttműködési megállapodás reményeink szerint hasonlóan jó eredménnyel működő kezdeményezés lesz, mint például a Bank of China budapesti klíring központja - emelte ki Varga Mihály. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a mai világgazdaságban már nem egyes országokban, hanem földrészekben és az azok közötti kapcsolatokban kell gondolkodnunk. Ezért is fontos számunkra, hogy az AFCA-hoz csatlakozó országok elsősorban a globális pénzügyi stabilitás érdekében kívánnak fellépni - fűuze hozzá.

Budapest, 2017. november 29.

Nemzetgazdasági Minisztérium

Közleménye a Magyar Bankszovetség és az Asian Financial Cooperation Associaton (AFCA) együttműködéséről

Tovább a teljes közleményre >>
2017. március 09.

Pénzügyi kultúra konferenciát rendeztek a Miskolci Egyetemen a páneurópai Pénz7 keretében

A Miskolci Egyetem Pénzügyi és Számviteli Intézete 2017. március 8-án kilencedik alkalommal rendezte meg Szakmai Napját, melynek témái ezúttal a Magyar Bankszövetség társszervezésében a pénzügyi kultúra köré csoportosultak – kapcsolódva ezzel a Pénz7 pénzügyi kultúra-fejlesztő eseménysorozatához.

„A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra” címet viselő tudományos konferencia szakmai kapcsolódást és párbeszédet teremtett meg az egyetemi oktatók, hallgatók és a hitelintézeti szektor szakemberei között.

Tovább a teljes közleményre >>
2017. március 09.

Pénz7 – Sajtóközlemény – 2017.03.06

Bankoljunk okosan és vállalkozzunk együtt!

Indul a Pénz7, a pénzügyi tudatosság és gazdálkodás hete

Budapest, 2017. március 6. – Bankoljunk okosan, és vállalkozzunk együtt! Idén már két témával is foglalkozik a Pénz7. A kezdeményezés a korábbi sikerekre alapozva bekerült a tanév hivatalos rendjébe, mégpedig a pénzügyi tudatosság és gazdálkodás témaheteként.. A továbbfejlesztett eseménysorozatra óriási érdeklődés mutatkozott országszerte: több mint 1100 iskola jelentkezett a programra; a mintegy 11 000 tanórán résztvevő diákok száma pedig meghaladja a 160 ezret. A gyakorlati tapasztalatokat több mint 400 önkéntes szakértő hozza el a tanórákra.

Tovább a teljes közleményre >>